Emanuelle Macron francia elnök azt állítja magáról, hogy nem
homoszexuális. Ezt sokadszor is fontosnak tartotta kijelenteni. Nem
azért, mert Ungár Klára ezzel vádolta.
Hanem mert körülbelül a fél francia társadalom gondolja, hogy az elnök meleg, de titkolja. Már a tavalyi választási kampányban is címlapra tette őt egy melegmagazin mint az LMBTQ-társadalom védőszentjét, félmeztelen fotómontázsa alatt egy Coming out felirattal. A lap azt kívánta sugallni, hogy az elnökjelöltben a melegközösség lelkes támogatóját lehet tisztelni.
A suttogópropaganda szerint Macron alibiházasságban él huszonnégy évvel idősebb volt tanárnőjével, közben pedig férfi szeretője van. A pletykalapok szerint az akkori elnökaspiráns a Radio France elnökével, Mathieu Gallet-vel folytat viszonyt, akinek egy kampányrendezvényen is bizonygatni kellett, hogy a szóbeszéd alaptalan. A rádió vezetőjét Macron megválasztása után leváltotta, alapot adva annak a feltételezésnek, hogy a kínos híreknek így akartak véget vetni.
A karaktergyilkosságot Nikolas Sarkozy korábbi elnöknek és jobboldali politikusnak tulajdonították, amit Macron stábja sosem tudott bizonyítani, és az ellenszert sem találták meg a negatív kampányra. Macront ennek ellenére megválasztották, de környezete azóta is folyamatosan magyarázkodik miatta. Az elismert francia író, Jean d’Ormesson egy interjúban felidézte első találkozását Macron feleségével. „Tudja ön, hogy a férjem nem homoszexuális?” – mondta Brigitte a bemutatkozáskor. Mit is lehet erre válaszolni? A sok mentegetőzés gyanússá válik.
A pletyka most újabb lendületet kapott. Nemrég került nyilvánosságra egy videó, amely szerint Macron biztonsági főnöke egy diáktüntetésen rendőri rohamsisakot viselve önszorgalomból megvert több tiltakozót. Azóta eljárás folyik ellene, azzal is gyanúsítják, hogy szolgálati titkokkal élt vissza. Sajtóhírek szerint a testőr hozzáfért az atomfegyverek biztonsági kódjához, luxuslakást és magas fizetést kapott az elnöktől.
Az elnök kommunikációs stábja késve reagált a válsághelyzetre. Kicsoda valójában a marokkói származású Alexandre Benalla, akinek ügyét Macron igyekezett elkenni? Netán az elnök szeretője? – röpködtek a kérdések. Macron nemrég egy videóban tagadta az állításokat, és miközben élesen nekirontott a médiának, hangsúlyozta, hogy a férfi sosem volt a szeretője. Mintha csak Bill Clintont hallanánk a Monica Lewinsky-ügyben, persze, ez a sztori pikánsabb.
Macron népszerűsége közben totális mélypontra süllyedt, a közvélemény-kutatások szerint harminc százalék körüli, amelyet sorozatos magánéleti botrányai csak súlyosbítanak. Macron – fogalmazzunk úgy – nem éppen tradicionális házassága eleve vitatéma Franciaországban.
Felesége, aki első férjétől elválva egykori diákjához ment hozzá, még nála is népszerűtlenebb. A nyitottnak vélt francia társadalom többsége szerint Macron szexuális orientációja nem tipikus. A Closer című magazin nemrég kiderítette, hogy Macron már tizennégy éves korában háromszáz oldalas erotikus regényt írt, amellyel nagy sikert aratott drámatanárnőjénél, későbbi nejénél. Az is botrányt okozott, hogy népszerűtlen feleségének az ország „első dámája” címet akarta létrehozni.
A púderügy sem növelte tetszésindexét. Miután több millió eurót költött sminkre, többek között piperkőcnek nevezték. Nem idézhető reakciókat kapott azért is, mert a francia zene ünnepére egy mini Pride-ot rendeztetett, vonagló transzvesztita fellépőket hívva az elnöki palotába. Pártját is erősen megosztotta a műsor, amelyet több mint másfél millióan néztek meg az egyik videómegosztón.
Ha Macron értékrendje magánügy maradna, nem lenne gond, de kezd átterjedni politikájára is. Pedig még Franciaországban sem lehet erőből képviselni a szexuális kisebbségeket, hiszen néhány éve még egy millióan vonultak utcára a melegházasság engedélyezése ellen. Macron azonban nem tart nagy ellenállástól, és teljesen elszántnak látszik a liberális családmodell megteremtésében. Pártja nemrég az azonos nemű pároknak elérhető mesterséges megtermékenyítés tb-támogatása mellett is kiállt.
Az elnök pártja, az LREM kiterjesztené a mesterséges megtermékenyítés lehetőségét minden nőre, így az azonos nemű párokra és az egyedülálló nőkre is. A párt továbbá támogatja a külföldön béranyaságból született gyermekek elismerését, illetve a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek esetében a kettős anyai leszármazás elismerését, ami eléggé abszurd. Ennek ellenére Franciaországban valósággá válhat a mondás, hogy „ezt már csak az érti, akinek két anyja van”.
Szikszai Péter - www.magyaridok.hu
Hanem mert körülbelül a fél francia társadalom gondolja, hogy az elnök meleg, de titkolja. Már a tavalyi választási kampányban is címlapra tette őt egy melegmagazin mint az LMBTQ-társadalom védőszentjét, félmeztelen fotómontázsa alatt egy Coming out felirattal. A lap azt kívánta sugallni, hogy az elnökjelöltben a melegközösség lelkes támogatóját lehet tisztelni.
A suttogópropaganda szerint Macron alibiházasságban él huszonnégy évvel idősebb volt tanárnőjével, közben pedig férfi szeretője van. A pletykalapok szerint az akkori elnökaspiráns a Radio France elnökével, Mathieu Gallet-vel folytat viszonyt, akinek egy kampányrendezvényen is bizonygatni kellett, hogy a szóbeszéd alaptalan. A rádió vezetőjét Macron megválasztása után leváltotta, alapot adva annak a feltételezésnek, hogy a kínos híreknek így akartak véget vetni.
A karaktergyilkosságot Nikolas Sarkozy korábbi elnöknek és jobboldali politikusnak tulajdonították, amit Macron stábja sosem tudott bizonyítani, és az ellenszert sem találták meg a negatív kampányra. Macront ennek ellenére megválasztották, de környezete azóta is folyamatosan magyarázkodik miatta. Az elismert francia író, Jean d’Ormesson egy interjúban felidézte első találkozását Macron feleségével. „Tudja ön, hogy a férjem nem homoszexuális?” – mondta Brigitte a bemutatkozáskor. Mit is lehet erre válaszolni? A sok mentegetőzés gyanússá válik.
A pletyka most újabb lendületet kapott. Nemrég került nyilvánosságra egy videó, amely szerint Macron biztonsági főnöke egy diáktüntetésen rendőri rohamsisakot viselve önszorgalomból megvert több tiltakozót. Azóta eljárás folyik ellene, azzal is gyanúsítják, hogy szolgálati titkokkal élt vissza. Sajtóhírek szerint a testőr hozzáfért az atomfegyverek biztonsági kódjához, luxuslakást és magas fizetést kapott az elnöktől.
Az elnök kommunikációs stábja késve reagált a válsághelyzetre. Kicsoda valójában a marokkói származású Alexandre Benalla, akinek ügyét Macron igyekezett elkenni? Netán az elnök szeretője? – röpködtek a kérdések. Macron nemrég egy videóban tagadta az állításokat, és miközben élesen nekirontott a médiának, hangsúlyozta, hogy a férfi sosem volt a szeretője. Mintha csak Bill Clintont hallanánk a Monica Lewinsky-ügyben, persze, ez a sztori pikánsabb.
Macron népszerűsége közben totális mélypontra süllyedt, a közvélemény-kutatások szerint harminc százalék körüli, amelyet sorozatos magánéleti botrányai csak súlyosbítanak. Macron – fogalmazzunk úgy – nem éppen tradicionális házassága eleve vitatéma Franciaországban.
Felesége, aki első férjétől elválva egykori diákjához ment hozzá, még nála is népszerűtlenebb. A nyitottnak vélt francia társadalom többsége szerint Macron szexuális orientációja nem tipikus. A Closer című magazin nemrég kiderítette, hogy Macron már tizennégy éves korában háromszáz oldalas erotikus regényt írt, amellyel nagy sikert aratott drámatanárnőjénél, későbbi nejénél. Az is botrányt okozott, hogy népszerűtlen feleségének az ország „első dámája” címet akarta létrehozni.
A púderügy sem növelte tetszésindexét. Miután több millió eurót költött sminkre, többek között piperkőcnek nevezték. Nem idézhető reakciókat kapott azért is, mert a francia zene ünnepére egy mini Pride-ot rendeztetett, vonagló transzvesztita fellépőket hívva az elnöki palotába. Pártját is erősen megosztotta a műsor, amelyet több mint másfél millióan néztek meg az egyik videómegosztón.
Ha Macron értékrendje magánügy maradna, nem lenne gond, de kezd átterjedni politikájára is. Pedig még Franciaországban sem lehet erőből képviselni a szexuális kisebbségeket, hiszen néhány éve még egy millióan vonultak utcára a melegházasság engedélyezése ellen. Macron azonban nem tart nagy ellenállástól, és teljesen elszántnak látszik a liberális családmodell megteremtésében. Pártja nemrég az azonos nemű pároknak elérhető mesterséges megtermékenyítés tb-támogatása mellett is kiállt.
Az elnök pártja, az LREM kiterjesztené a mesterséges megtermékenyítés lehetőségét minden nőre, így az azonos nemű párokra és az egyedülálló nőkre is. A párt továbbá támogatja a külföldön béranyaságból született gyermekek elismerését, illetve a mesterséges megtermékenyítéssel született gyermekek esetében a kettős anyai leszármazás elismerését, ami eléggé abszurd. Ennek ellenére Franciaországban valósággá válhat a mondás, hogy „ezt már csak az érti, akinek két anyja van”.
Szikszai Péter - www.magyaridok.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése