Több ezer ember életét menthették volna meg.
Brüsszel járványügyi hivatala hetekig gátolta a védekezést azzal, hogy nem tulajdonított valós veszélyt a világjárványnak. Az Origo kiszámolta, mennyi ember életét lehetett volna megmenteni a járvány által leginkább érintett országokban, ha Brüsszel időben figyelmeztet a veszélyre.
Későn reagált több európai ország is a koronavírus-járványra.
Több
fontos, a vírus terjedését lassító intézkedést is későn hoztak meg.
Ebben az unió sem segített nekik, hiszen Brüsszel járványügyi hivatala
hetekig gátolta a védekezést azzal, hogy nem tulajdonított valós
veszélyt a világjárványnak. Olaszország, Spanyolország vagy
Franciaország heteket késett az intézkedésekkel, ahogy Brüsszel is közel
másfél hónapig nem fogta fel, milyen drámai veszélyt jelent Európára a
koronavírus. Magyarország az elsők között hozta meg a döntéseket, hiszen
a WHO adataira figyelt. Az Origo kiszámolta,
mennyi ember életét lehetett volna megmenteni a járvány által leginkább
érintett országokban, ha Brüsszel időben figyelmeztet a veszélyre.
Számításukhoz a magyar intézkedéseket és azok meghozatalának ütemét
vették alapul, mivel Magyarország a nyugat-európai országokhoz képest
sokkal korábban cselekedett a járvány lelassításáért.
Magyarországon az általános és középiskolákban március 16-án hétfőn tértek át a digitális oktatásra, vagyis a gyerekek akkortól nem mehetnek iskolába, hanem otthon kell tanulniuk. Az első koronavírus-fertőzött regisztrálása utáni 12. napon történt ez, azaz nagyon hamar. Addig naponta átlagosan 21 százalékkal nőtt az új betegek száma. Az iskolák bezárásától a kijárási korlátozás bevezetéséig, március 16-tól, március 27-ig, átlagosan napi 16,93 százalékra csökkent az új fertőzések számának emelkedése. A kijárási korlátozás bevezetése után, amely az első fertőzöttől számított 24. napon lépett életbe, április 4-ig majdnem felére, átlagosan 9,65 százalékra csökkent a napi új fertőzöttek számának emelkedése. Így nézett ki az első hónap Magyarországon.
Olaszországban január 31-én regisztrálták az első koronavírussal fertőzött betegeket, majd utána 3 hétig, február 21-ig nem érkezett hír új azonosított esetről. Február 22-től viszont robbanásszerűen megnőtt az új fertőzések száma, tehát annak ellenére, hogy nem regisztráltak új fertőzötteket, a vírus terjedt az országban. Az olasz kormány az első fertőzött regisztrálása után csak több mint egy hónappal döntött az iskolák és az éttermek bezárásáról, míg az ország karantén alá helyezése a 40. naptól, március 10-től élt. A számításhoz az Origo a február 21. utáni időszakot vette alapul, és összehasonlította azzal, ahogy a meghozott intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon sikerült mérsékelni a naponta jelentkező új fertőzöttek számának arányos növekedését. Ha az innen számított 12. naptól (ennyi idő után zárták be a magyar iskolákat) átlagosan olyan mértékben nőttek volna az új esetszámok naponta, mint Magyarországon, akkor a 24. napra (ekkortól él a kijárási korlátozás Magyarországon) csaknem 28 ezer fertőzött helyett mindössze 16 ezer beteg lenne. Ha pedig folytatjuk ezt a sor azzal, hogy a kijárási korlátozás után a napi új fertőzöttek számának növekedési aránya csökkent Magyarországon, akkor a 30. napon 53 ezer helyett csak 31 ezer fertőzött lenne Olaszországban – kalkulál az Origo. Mivel ebben az időszakban az összes fertőzötthöz viszonyítva csaknem tízszázalékos volt a halálozási arány, ez azt jelenti, hogy több mint ötezer helyett csak alig több, mint 2800 halálos áldozata lenne addig a járványnak. E számítás szerint Olaszországban több mint 2 ezer emberrel kevesebb halt volna meg.
Ezzel a módszerrel megvizsgálta meg az origo a spanyolországi adatokat is. Spanyolországban február elsején regisztrálták az első fertőzöttet, de több mint három hétig, február 25-ig mindössze egy új beteget találtak, ezt követően viszont jelentősen nőtt napról napra az új fertőzöttek száma. Számításukhoz, Olaszországhoz hasonlóan, itt is ezt a fordulópontot vették alapul. Ha az ezt követő 12-24. nap közt csak a magyarországi arányban nőtt volna a napi új betegek száma, akkor a 24. napon csaknem 20 ezer fertőzött helyett, mindössze 2800 fertőzött lenne. Folytatva a magyar növekedéssel a számítást, a 30. napon 47 ezer helyett alig több, mint 5300 fertőzött lenne. Az olasz minta alapján, ekkor az összes fertőzötthöz viszonyítva hét százalék körüli volt a halálozási arány, eszerint a csaknem három és fél ezer halott helyett kevesebb mint 400-an haltak volna meg. Tehát e számítás szerint Spanyolországban több mint 3 ezerrel kevesebb ember halhatott volna meg.
A V4NA nemzetközi hírügynökség kiderítette, nagyon sokáig nem kezelte kellő komolysággal a koronavírus-járványt az uniós járványügyi hivatal, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). Sőt, nem túlzás azt mondani, hogy Brüsszel bagatellizálta a világjárványt.
Március elsejéig a járványügyi hivatal kockázatelemzése azt állapította meg, hogy alacsony a kockázata annak, hogy az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy az Egyesült Királyság lakói megfertőződnek a vírussal. A március másodikán megjelent jelentés még mindig nem arról szólt, hogy komoly járványra kellene felkészülni az európai országoknak, hiszen csak közepesre értékelte a fertőzés kockázatát az uniós hivatal. A jelentés publikálásnak napján Olaszországban már több mint kétezren fertőződtek meg, és meghaladta az ötvenet a halottak száma. Száznál is több fertőzöttet jelentettek Nyugat-Európából, például Franciaországból, Németországból és Spanyolországból.
Március 25-én csak Olaszországban több mint 70 ezer fertőzött volt, de a járvány európai gócpontjának nevezett országhoz hasonlóan Spanyolországban is robbanásszerű növekedésnek indult a fertőzöttek száma, csaknem 50 ezer beteget regisztráltak. Csak ebben a két országban már a tízezret is meghaladta a halottak száma. A kockázatelemzés pedig még mindig közepes veszélyről írt.
Európában először Franciaországban azonosítottak koronavírussal fertőzött beteget, január 24-én, Németországban január 27-én, az Egyesült Királyságban és Olaszországban január 31-én, Spanyolországban pedig február elsején. Ekkor az uniós járványügyi hivatal alacsony kockázatról tett közzé jelentéseket. Európában jelenleg ebben az öt országban van a legtöbb fertőzött. Magyarország, amely a legfontosabb mutató szerint – az első fertőzött észlelése után hanyadik nap jelentette be a veszélyhelyzetet – az elsők között intézkedett. Magyarországon az első fertőzött utáni 7. napon, Olaszországban a 37., Spanyolországban a 47. napon hirdettek veszélyhelyzetet. Nem kell magyarázni, milyen különbség, hogy 7 vagy 47 nap után hozzák meg a lényegi intézkedéseket.
A V4NA azt is megvizsgálta korábban, hogy az egyes európai országok, a fertőzés megjelenése után mennyi idő múlva hoztak intézkedéseket a járvány megfékezéséért. Spanyolország a fertőzés felbukkanása után 50 nappal döntött határzárról, Németország 49 nap, az Egyesült Királyság 46 nap, míg Olaszország 40 nap után hozott ilyen döntést. Az éttermeket az Egyesült Királyságban és Németországban több mint 50 nap után zárták be, Franciaországban 48 nap, Spanyolországban 42 nap, Olaszországban pedig 36 nap után. A gyerekek mindegyik országban még több mint egy hónapig jártak iskolába. Az Egyesült Királyságban csaknem 50 napig, Spanyolországban 40 napig, Németországban 39 napig, Olaszországban 34 napig. De a leglényegesebb adat – ahogy már írtuk – a vészhelyzet/veszélyhelyzet kihirdetése.
A késlekedő országok döntéseikkel tulajdonképpen összhangban voltak a brüsszeli hivatallal, hiszen miközben ezeket az intézkedéseket hozták, végig alacsony vagy közepes kockázatról írt a járványügyi jelentés.
Később Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy az új koronavírus-fertőzés olaszországi kezdetekor az unió káros magatartást követett, és nem ismerte fel, hogy csakis egységesen lehet leküzdeni a járványt. Von der Leyen egy olasz újságnak írt levélben kért elnézést az olaszoktól, magyarázkodása mellett pedig segítséget ígért a járvány által leginkább sújtott országnak.
Tehát nem az a kérdés, hogy Brüsszel hibázott-e a járvány kezelésében, hanem, hogy miért nem tett meg mindent, hogy a tagállamok időben reagálhassanak, ezzel jelentősen lelassítva a járvány terjedését, és több ezer ember életét megmentve.
Brüsszel járványügyi hivatala hetekig gátolta a védekezést azzal, hogy nem tulajdonított valós veszélyt a világjárványnak. Az Origo kiszámolta, mennyi ember életét lehetett volna megmenteni a járvány által leginkább érintett országokban, ha Brüsszel időben figyelmeztet a veszélyre.
Későn reagált több európai ország is a koronavírus-járványra.
Magyarországon az általános és középiskolákban március 16-án hétfőn tértek át a digitális oktatásra, vagyis a gyerekek akkortól nem mehetnek iskolába, hanem otthon kell tanulniuk. Az első koronavírus-fertőzött regisztrálása utáni 12. napon történt ez, azaz nagyon hamar. Addig naponta átlagosan 21 százalékkal nőtt az új betegek száma. Az iskolák bezárásától a kijárási korlátozás bevezetéséig, március 16-tól, március 27-ig, átlagosan napi 16,93 százalékra csökkent az új fertőzések számának emelkedése. A kijárási korlátozás bevezetése után, amely az első fertőzöttől számított 24. napon lépett életbe, április 4-ig majdnem felére, átlagosan 9,65 százalékra csökkent a napi új fertőzöttek számának emelkedése. Így nézett ki az első hónap Magyarországon.
Olaszországban január 31-én regisztrálták az első koronavírussal fertőzött betegeket, majd utána 3 hétig, február 21-ig nem érkezett hír új azonosított esetről. Február 22-től viszont robbanásszerűen megnőtt az új fertőzések száma, tehát annak ellenére, hogy nem regisztráltak új fertőzötteket, a vírus terjedt az országban. Az olasz kormány az első fertőzött regisztrálása után csak több mint egy hónappal döntött az iskolák és az éttermek bezárásáról, míg az ország karantén alá helyezése a 40. naptól, március 10-től élt. A számításhoz az Origo a február 21. utáni időszakot vette alapul, és összehasonlította azzal, ahogy a meghozott intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon sikerült mérsékelni a naponta jelentkező új fertőzöttek számának arányos növekedését. Ha az innen számított 12. naptól (ennyi idő után zárták be a magyar iskolákat) átlagosan olyan mértékben nőttek volna az új esetszámok naponta, mint Magyarországon, akkor a 24. napra (ekkortól él a kijárási korlátozás Magyarországon) csaknem 28 ezer fertőzött helyett mindössze 16 ezer beteg lenne. Ha pedig folytatjuk ezt a sor azzal, hogy a kijárási korlátozás után a napi új fertőzöttek számának növekedési aránya csökkent Magyarországon, akkor a 30. napon 53 ezer helyett csak 31 ezer fertőzött lenne Olaszországban – kalkulál az Origo. Mivel ebben az időszakban az összes fertőzötthöz viszonyítva csaknem tízszázalékos volt a halálozási arány, ez azt jelenti, hogy több mint ötezer helyett csak alig több, mint 2800 halálos áldozata lenne addig a járványnak. E számítás szerint Olaszországban több mint 2 ezer emberrel kevesebb halt volna meg.
Ezzel a módszerrel megvizsgálta meg az origo a spanyolországi adatokat is. Spanyolországban február elsején regisztrálták az első fertőzöttet, de több mint három hétig, február 25-ig mindössze egy új beteget találtak, ezt követően viszont jelentősen nőtt napról napra az új fertőzöttek száma. Számításukhoz, Olaszországhoz hasonlóan, itt is ezt a fordulópontot vették alapul. Ha az ezt követő 12-24. nap közt csak a magyarországi arányban nőtt volna a napi új betegek száma, akkor a 24. napon csaknem 20 ezer fertőzött helyett, mindössze 2800 fertőzött lenne. Folytatva a magyar növekedéssel a számítást, a 30. napon 47 ezer helyett alig több, mint 5300 fertőzött lenne. Az olasz minta alapján, ekkor az összes fertőzötthöz viszonyítva hét százalék körüli volt a halálozási arány, eszerint a csaknem három és fél ezer halott helyett kevesebb mint 400-an haltak volna meg. Tehát e számítás szerint Spanyolországban több mint 3 ezerrel kevesebb ember halhatott volna meg.
Az Origo számításai szerint tehát
több ezer ember életét meg lehetett volna menteni abban a két
országban, amelyeket a leginkább érintette a járvány Európában, ha a
kormányok időben meghozzák a vírus terjedését csökkentő intézkedéseket,
például azért, mert megfelelő jelzést kapnak Brüsszeltől.
Ez tudjuk, hogy nem történt meg. Persze a pontos számot lehetetlen
kiszámolni, de az egyértelmű, hogy az időben meghozott intézkedésekkel
csökkenthető a járvány terjedése. Erre jutott az Imperial College London
londoni tudományegyetem is. Becslésen alapuló tanulmányukban azt írták,
hogy mintegy 40 millió ember fertőződne meg világszerte, ha
egyik ország sem hozna semmilyen intézkedést. Felére csökken ez a szám,
ha tartják egymástól a javasolt távolságot az emberek. Ha pedig minden
országban szigorú intézkedéseket hoznak már korán, akkor 95 százalékkal
kevesebb halálos áldozata lenne a járványnak a modellezés szerint.A V4NA nemzetközi hírügynökség kiderítette, nagyon sokáig nem kezelte kellő komolysággal a koronavírus-járványt az uniós járványügyi hivatal, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC). Sőt, nem túlzás azt mondani, hogy Brüsszel bagatellizálta a világjárványt.
Március elsejéig a járványügyi hivatal kockázatelemzése azt állapította meg, hogy alacsony a kockázata annak, hogy az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy az Egyesült Királyság lakói megfertőződnek a vírussal. A március másodikán megjelent jelentés még mindig nem arról szólt, hogy komoly járványra kellene felkészülni az európai országoknak, hiszen csak közepesre értékelte a fertőzés kockázatát az uniós hivatal. A jelentés publikálásnak napján Olaszországban már több mint kétezren fertőződtek meg, és meghaladta az ötvenet a halottak száma. Száznál is több fertőzöttet jelentettek Nyugat-Európából, például Franciaországból, Németországból és Spanyolországból.
Március 25-én csak Olaszországban több mint 70 ezer fertőzött volt, de a járvány európai gócpontjának nevezett országhoz hasonlóan Spanyolországban is robbanásszerű növekedésnek indult a fertőzöttek száma, csaknem 50 ezer beteget regisztráltak. Csak ebben a két országban már a tízezret is meghaladta a halottak száma. A kockázatelemzés pedig még mindig közepes veszélyről írt.
Európában először Franciaországban azonosítottak koronavírussal fertőzött beteget, január 24-én, Németországban január 27-én, az Egyesült Királyságban és Olaszországban január 31-én, Spanyolországban pedig február elsején. Ekkor az uniós járványügyi hivatal alacsony kockázatról tett közzé jelentéseket. Európában jelenleg ebben az öt országban van a legtöbb fertőzött. Magyarország, amely a legfontosabb mutató szerint – az első fertőzött észlelése után hanyadik nap jelentette be a veszélyhelyzetet – az elsők között intézkedett. Magyarországon az első fertőzött utáni 7. napon, Olaszországban a 37., Spanyolországban a 47. napon hirdettek veszélyhelyzetet. Nem kell magyarázni, milyen különbség, hogy 7 vagy 47 nap után hozzák meg a lényegi intézkedéseket.
A V4NA azt is megvizsgálta korábban, hogy az egyes európai országok, a fertőzés megjelenése után mennyi idő múlva hoztak intézkedéseket a járvány megfékezéséért. Spanyolország a fertőzés felbukkanása után 50 nappal döntött határzárról, Németország 49 nap, az Egyesült Királyság 46 nap, míg Olaszország 40 nap után hozott ilyen döntést. Az éttermeket az Egyesült Királyságban és Németországban több mint 50 nap után zárták be, Franciaországban 48 nap, Spanyolországban 42 nap, Olaszországban pedig 36 nap után. A gyerekek mindegyik országban még több mint egy hónapig jártak iskolába. Az Egyesült Királyságban csaknem 50 napig, Spanyolországban 40 napig, Németországban 39 napig, Olaszországban 34 napig. De a leglényegesebb adat – ahogy már írtuk – a vészhelyzet/veszélyhelyzet kihirdetése.
A késlekedő országok döntéseikkel tulajdonképpen összhangban voltak a brüsszeli hivatallal, hiszen miközben ezeket az intézkedéseket hozták, végig alacsony vagy közepes kockázatról írt a járványügyi jelentés.
Később Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy az új koronavírus-fertőzés olaszországi kezdetekor az unió káros magatartást követett, és nem ismerte fel, hogy csakis egységesen lehet leküzdeni a járványt. Von der Leyen egy olasz újságnak írt levélben kért elnézést az olaszoktól, magyarázkodása mellett pedig segítséget ígért a járvány által leginkább sújtott országnak.
Tehát nem az a kérdés, hogy Brüsszel hibázott-e a járvány kezelésében, hanem, hogy miért nem tett meg mindent, hogy a tagállamok időben reagálhassanak, ezzel jelentősen lelassítva a járvány terjedését, és több ezer ember életét megmentve.
„A
járvány kezdetén nem voltunk ott időben, amikor Olaszországnak segítő
kézre volt szüksége„ – jelentette ki Ursula von der Leyen csütörtökön,
az Európai Parlament részben online megtartott plenáris ülésén. Ezzel
már a bizottsági elnök is beismerte az EU kudarcát a járványügyi
válságkezelés területén.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése