Az ülésen az ellenzéki pártok képviselői vettek csak részt, a Fidesz- és a KDNP-frakció, illetve a kormány tagjai nem jelentek meg. Az ülésen a DK az Európai Tanácsban július 21-én elfogadott megállapodásról szóló politikai nyilatkozatot vitatta volna meg, mert szerintük a kormányfő Brüsszelben szembement a július 14-én hozott parlamenti határozattal.
Kocsis-Cake Olivio
(Párbeszéd) napirend előtt bírálta a kormánypárti politikusokat, mert
távol maradtak az ülésről. Azt mondta, ezzel azt bizonyítják, hogy egyre
inkább a hatalom emberei és nem a nép képviselői.
A kormány arra sem képes, hogy megvédje a természeti értékeket azokkal a „profitéhes” befektetőkkel szemben, akik sorra építik be a Balatont, a Velencei-tavat a Fertő tavat vagy a tatai Öreg-tavat – jelentette ki az ellenzéki képviselő.
„A Balatonnál lassan nem tudunk úgy leteríteni egy törülközőt, hogy az ne Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak hozzon hasznot.”
– mondta.
A Városligetet is úgy akarták megújítani, hogy közben beépítették volna, de ezt a káros folyamatot sikerült megállítani a tavaly októberi önkormányzati választáson – mondta fel az unásig ismételt hazugságot.
Ungár Péter (LMP) azt mondta, amennyiben a
kormánypárti képviselők részt vennének az ülésen, akkor reagálniuk
kellene arra, hogy korábban olyan határozati javaslatot fogadtak el,
amiről maguk sem várták el, hogy a kabinet betartsa. Az év azzal indult,
hogy Orbán Viktor „megvilágosodott és kitalálta magáról”, hogy zöld
politikus – fogalmazott. Ezzel szemben a miniszterelnök Brüsszelben a
német autó- és szénipar érdekének megfelelően blokkolta, hogy pénzt
költsenek a klímaváltozás elleni küzdelemre – tette hozzá.
Kijelentette,
hiába szerepel az Európai Tanács által elfogadott határozatokban
„valamilyen konklúzió” a jogállamiságról, mégsem lehet tudni, hogy
lesz-e valamilyen Magyarországgal szembeni szankció. A magyar és a német
kormánypárt ugyanis egy ilyen zavaros helyzetre játszik, mert abban a
magyar „tud a sajátjainak háborút mutatni”, a német pedig ki tudja
szolgálni a nagytőkét és a liberális szavazóit – érvelt.
Nem a nagyvállalatokkal kell stratégiai szövetséget kötni, hanem a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, illetve a közalkalmazottakat kell támogatni – szögezte le.
Gyurcsány Ferenc
(DK) azt mondta, hogy egy züllött kormány a legerkölcsösebb nemzetet is
züllésbe tudja vinni, Magyarországnak pedig „züllött kormánya van”. A
pártelnök-frakcióvezető felszólalása során megemlékezett Bogdán Lászlóról, Cserdi júliusban elhunyt polgármesteréről. Kijelentette, szerette volna, ha a polgármester halálát a kormánypártok legalább „egy szóra érdemesnek tartották volna”.
Újabb
témára áttérve úgy fogalmazott: látják és hallják a Színház- és
Filmművészeti Egyetem „agóniáját”, mert más egyetemek „feldúlása után ez
is az ebek harmincadjának sorsára jut”. Nincs pártos művészet, mert ami
pártos, az propaganda – szögezte le.
Az Index hírportál főszerkesztőjének menesztéséről és a szerkesztőség tagjainak tömeges felmondásáról szólva azt mondta, a kormány mindenbe beleszól, amit az érdeke kíván, de nem hajlandó biztosítani a sajtó függetlenségét, inkább „kaján módon” hozzá is járul „annak leigázáshoz”.
Tóth Bertalan, az MSZP pártelnök-frakcióvezetője azt firtatta: hol vannak a fideszes képviselők, a kormány tagjai, a házelnök és a kormányfő. Hangsúlyozta: Orbán Viktor miniszterelnöknek meg kellett volna jelennie az Országgyűlés előtt, hogy beszámoljon arról, „mit intézett Brüsszelben”. Megjegyezte: a kormányfő az uniós csúcs előtt „megszavaztatott magának egy bumburnyák politikai nyilatkozatot”, azonban az abban foglaltak nem teljesültek.
Bírálta a kormányt „az Index elleni kormányzati támadás”,
Mészáros Lőrinc milliárdos támogatása, a civil szervezetek
ellehetetlenítése, a tudomány és a kultúra „gyarmatosítása” és a
színművészeti egyetem sorsa miatt is.
Kijelentette: egy
ilyen államot nem lehet jogállamnak nevezni, a jelenlegi köztársaság
csak „alaki, nem létező”, valójában önkényuralmi rendszer. Arra
szólított fel: ezt a rendszert fel kell számolni, valódi szabadságharcot
kell folytatni, eljött az idő, hogy az ellenzék együtt, közösen
készüljön arra, hogy ezt a „hatalmi őrjöngést” megállítsa 2022-ben.
Brenner Koloman
(Jobbik) úgy értékelt: az EU-csúcstalálkozón „kufárkodás történt”, az
EU vezetői rossz kompromisszumot kötöttek, majd mindenki hazament és
győztesnek hirdette ki magát.
Hangsúlyozta: az EU jövője veszélybe került, és a néppárti Jobbik „sem a liberális ködevők, sem pedig a populista őrjöngők” veszélyét nem becsüli le. A Jobbik – folytatta – egy keresztényszociális jóléti Európában hisz, azonban kufárkodással, érték nélküli kompromisszumokkal nem lehet közös Európát építeni. Hangsúlyozta: a Jobbik azért küzd, hogy jobbközép pártként 2022-ben meghatározó eleme legyen egy nemzeti egységkormánynak.
Határozatképtelenség miatt véget ért az ülés
A
napirend előtti felszólalásokat követően az elnöklő Latorcai János
bejelentette, hogy a független Hadházy Ákos mentelmi jogának
felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett rágalmazás miatt indított
magánvádas ügyben, amit a mentelmi bizottság vizsgál meg.
Latorcai János ezután a napirendről való szavazásnál megállapította, hogy a Ház határozatképtelen, így az ülést bezárta. Latorcai János szavai hallatán az ellenzéki politikusok felhördültek.
Fidesz: az ellenzék cirkuszol
A
baloldal a parlamentben akar cirkuszolni a brüsszeli veresége után –
fogalmazott pénteki közleményében a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté.
Szerinte a baloldal az uniós költségvetési tárgyalásokból sem tanult
semmit. „Miután hazugságokat terjesztettek Magyarországról, és azt
akarták, hogy hazánk rosszabbul járjon, most a magyar parlamentet
próbálják cirkusszá változtatni” – írta Kocsis Máté, majd hozzátette,
ebben a kormánypártok nem vesznek részt.
A Fidesz frakcióvezetője
hangsúlyozta, a miniszterelnök az öt tárgyalási nap alatt 3 milliárd
euróval többet szerzett az országnak annál, mint ami a korábbi,
igazságtalan javaslatban szerepelt és visszaverte azt a zsarolási
kísérletet, hogy a pénz felhasználását elfogult politikai feltételekhez
kössék.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése