Kezdhetünk félni?
Emmanuel Macron minden szövetségesét megpróbálja meggyőzni Ukrajna további támogatásáról. A háborúpárti francia elnök NATO-csapatokat is küldene az országba.
Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök egységbemutatót rendeztek Berlinben, hogy enyhítsék a hetek óta tartó vitákat Franciaország és Németország között.
A Politico brüsszeli hírportál cikke szerint Scholz ragaszkodott ahhoz, hogy „az egység az erő”, míg Macron azt hangoztatta, hogy a három vezető „egységesen és határozottan” támogatja Ukrajnát.
A Franciaország és Németország között az Ukrajna támogatása miatt kialakult feszültség az elmúlt napokban tárult a nyilvánosság elé, és a pénteki tárgyalásokra a dolgok befoltozásának lehetőségeként tekintették. Azt remélték, hogy Tusk, aki miniszterelnökké válása óta először csatlakozott a háromoldalú csúcstalálkozóhoz, segít majd közvetíteni Scholz és Macron között.
A találkozó előtt Tusk növelte is a tétet az X-en. Azt írta, hogy Ukrajnának „kevesebb beszédre és több lőszerre van szüksége”, ami nyilvánvalóan Macron megrovása volt – írja a Politico.
A francia elnök egyre durvább retorikát fogalmazott meg az utóbbi időben az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. A háborúpárti francia elnök az elmúlt hetekben folyamatosan arról beszél, hogy nem szabad kizárni a nyugati csapatok jelenlétét Ukrajnában. Mint arról a lapunk is beszámolt, az államfő a legutóbbi interjújában úgy fogalmazott:
Ma, ha békét akarunk Ukrajnában, nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és határozottan, akarattal és bátran ki kell mondanunk, hogy készek vagyunk minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni a célunk elérése érdekében, vagyis azért, hogy Oroszország ne győzzön
– fogalmazott a francia elnök.
Párizst Ukrajna támogatásával kapcsolatban több kritika is érte, mert ugyan keményen beszél a francia vezető, de országa lemaradt a Kijevnek adományozott tényleges katonai segélyek tekintetében.
Berlinben Macron békésebb hangnemet ütött meg szövetségeseivel szemben, és azt mondta, hogy a három ország elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, „ameddig csak kell”, de „soha nem idéz elő eszkalációt”.
Scholz szerint a vezetők megállapodtak abban, hogy Ukrajnának töltényeket vásárolnak a globális piacon, felpörgetik a termelést, és a befagyasztott orosz eszközökből származó váratlan nyereséget védelmi felszerelések finanszírozására használják fel a jövőben – ez elmozdul Berlin korábbi álláspontjához képest, de továbbra sem világos, hogy ez hogyan fog működni a jövőben – írja a Politico.
Scholz kötelezettségvállalásai felerősíthetik az erőfeszítéseket, hogy tüzérségi lövedékeket szerezzenek Ukrajna számára az ellátási válság közepette.
Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei annak érdekében, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökkel tudják ellátni Kijevet az Oroszországgal szemben vívott háborúban – jelentette be a német kancellár.
A háborús láz Európa több országában is tombol. Az oroszok szomszédja sem zárja ki a NATO-csapatok jenlétét Ukrajnában. Mint arról már korábban beszámoltunk, Elina Valtonen finn külügyminiszter szerint
a nyugati országoknak, köztük az Egyesült Államoknak sem kellene teljesen elleneznie azt az elképzelést, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába, ha ott romlanak a körülmények.
A magyar miniszterelnök ugyanakkor a március 15-i ünnepi beszédében a háborúpárti politikusokról is szólt. Elmondta: Magyarország nem megy háborúba.
Kijelentette: Európa ma nem csendes, egyre hangosabb, Európa népei ma Brüsszeltől féltik a szabadságukat. Mint arról lapunk is beszámolt, a kormányfő hangsúlyozta:
Olyasmit akarnak ránk kényszeríteni, amire nem áll rá a magyarok keze. Be akarnak bennünket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak a nyakunkba sózni, és át akarják nevelni a gyerekeinket.
– De mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk a gyerekeinket – rögzítette ünnepi beszédében a miniszterelnök.
Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök beszédet mond egy közös sajtótájékoztatón Olaf Scholz német kancellárral (középen) és Emmanuel Macron francia elnökkel (balra) 2024. március 15-én Berlinben, a kancellária épületében. (Fotó: Halil Sagirkaya/ANADOLU/Anadolu az AFP-n keresztül)
Kozma Zoltán - www.magyarnemzet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése