Naná, célkeresztben a keresztények...
Szanyi Tibor EP-képviselő is aláírta az EP radikális baloldali politikusok által vezetett Szekuláris Polikikáért Platformjának nyílt levelét, amelyben egy olyan jelentés ellen tiltakoznak, amely szerintük sérti az egyház és állam szétválasztásának elvét.
Szanyi Tibor EP-képviselő is aláírta az EP radikális baloldali politikusok által vezetett Szekuláris Polikikáért Platformjának nyílt levelét, amelyben egy olyan jelentés ellen tiltakoznak, amely szerintük sérti az egyház és állam szétválasztásának elvét.
Szanyi Tibor szocialista politikus, európai parlamenti
képviselő aláírása is szerepel azon a nyílt levélen, amelyet az EP
Szekuláris Politikáért Platformja (EPPSP) jegyez tizenhat szignóval, és
amelyet az EP elnökének, valamint az EP Bürójának küldtek el,
tiltakozván benne a keresztény egyházakkal való szorosabb párbeszéd
miatt.
A levél aláírói attól tartanak, hogy a vallások képviselői közvetlenül képesek lesznek befolyásolni az EP munkáját.
Az EP Büró a frakciók vezetőiből álló egyeztető szerv, mely az EP költségvetéséért, adminisztrációjáért, szervezetéért és személyzetéért felel.
A szekularisták szerint hétfőn fennállt a veszélye, hogy a Büró a lisszaboni szerződés 17. cikkelyére alapozva előnyben részesíti a vallásokat. A 17. cikkely a rendszeres és átlátható kapcsolatot fektette le az EU és az egyházak, valamint más világnézeti szervezetek között.
Az Európai Parlament Bürója hétfőn szavazott egyik alelnöke, az ír néppárti Mairead McGuinness jelentéséről, amely, ha elfogadják, tovább „intézményesíti” az egyházak befolyását az EU-ban a szekularisták szerint.
A témában február 19-én volt meghallgatás, ahol két nem vallásos szervezet, az Európai Humanista Szövetség és a Humanists International is jelen volt. A két szervezet úgyszintén napokban megjelent tiltakozó levelei, valamint az EP szekuláris platformjának nyílt levele szerint is a végső jelentés nem tükrözte az ott elhangzottakat teljes mértékben; a két humanista szervezet véleménye ugyanis nem foglaltatott bele a jelentésbe, ami inkább a vallásos szervezetek álláspontját tükrözi.
A leginkább kifogásolt javaslat szerint a különböző jelentéstevőkkel és az illetékes bizottságokkal lenne lehetősége tárgyalni az egyházaknak, ami a levél szerint sérti az egyház és állam szétválasztásának elvét. Úgyszintén kifogásolják, hogy a jelentés szerint a helyi egyházak saját hazájukban híveikkel megtárgyalhatnák az európai kérdéseket, bevonva akár EP-képviselőiket is.
A humanisták szerint főleg a katolikus egyház befolyása aggasztó, ami az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottságán keresztül „lobbizik” Brüsszelben.
Az EPPSP elnöke a holland Sophie in ‘t Veld (ALDE), társelnöke pedig a francia Virginie Rozière, aki a Radikális Baloldali Párt színeiben jutott be az EP-be, ő a szocialisták frakciójában ül.
A két humanista szervezet tiltakozásáról itt olvashat.
www.mandiner.hu
A levél aláírói attól tartanak, hogy a vallások képviselői közvetlenül képesek lesznek befolyásolni az EP munkáját.
Az EP Büró a frakciók vezetőiből álló egyeztető szerv, mely az EP költségvetéséért, adminisztrációjáért, szervezetéért és személyzetéért felel.
A szekularisták szerint hétfőn fennállt a veszélye, hogy a Büró a lisszaboni szerződés 17. cikkelyére alapozva előnyben részesíti a vallásokat. A 17. cikkely a rendszeres és átlátható kapcsolatot fektette le az EU és az egyházak, valamint más világnézeti szervezetek között.
Az Európai Parlament Bürója hétfőn szavazott egyik alelnöke, az ír néppárti Mairead McGuinness jelentéséről, amely, ha elfogadják, tovább „intézményesíti” az egyházak befolyását az EU-ban a szekularisták szerint.
A témában február 19-én volt meghallgatás, ahol két nem vallásos szervezet, az Európai Humanista Szövetség és a Humanists International is jelen volt. A két szervezet úgyszintén napokban megjelent tiltakozó levelei, valamint az EP szekuláris platformjának nyílt levele szerint is a végső jelentés nem tükrözte az ott elhangzottakat teljes mértékben; a két humanista szervezet véleménye ugyanis nem foglaltatott bele a jelentésbe, ami inkább a vallásos szervezetek álláspontját tükrözi.
A leginkább kifogásolt javaslat szerint a különböző jelentéstevőkkel és az illetékes bizottságokkal lenne lehetősége tárgyalni az egyházaknak, ami a levél szerint sérti az egyház és állam szétválasztásának elvét. Úgyszintén kifogásolják, hogy a jelentés szerint a helyi egyházak saját hazájukban híveikkel megtárgyalhatnák az európai kérdéseket, bevonva akár EP-képviselőiket is.
A humanisták szerint főleg a katolikus egyház befolyása aggasztó, ami az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottságán keresztül „lobbizik” Brüsszelben.
Az EPPSP elnöke a holland Sophie in ‘t Veld (ALDE), társelnöke pedig a francia Virginie Rozière, aki a Radikális Baloldali Párt színeiben jutott be az EP-be, ő a szocialisták frakciójában ül.
A két humanista szervezet tiltakozásáról itt olvashat.
www.mandiner.hu
Szanyin egyáltalán nem csodálkozom, ő is a majmoktól származik, mint az álhumanisták. Az iszlám vallás barbársága nem is zavarja őket! Hiszen az abortusz és az eautanázia bőven belefér az emberszeretetükbe!
VálaszTörlés