Kondor Katalin újra lecsapott

Zseniális!
Elveszített igazság
Azok számára, akik végig élték az ötvenes-hatvanas éveket Magyarországon, nem ismeretlen annak a Németországból érkező hírnek az eredője, miszerint a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) ismert politikusát, Thilo Sarrazint kizárták a pártból

Megbocsáthatatlan bűnei vannak ugyanis, amelyeket az elmúlt esztendőben világgá is kürtölt, ugyanis könyveket írt az iszlámról, mégpedig sikerkönyveket. Az egyik Németország felszámolja magát címmel jelent meg, csaknem tíz évvel ezelőtt, a másik nem olyan régen, Ellenséges kivásárlás: hogyan hátráltatja a haladást és veszélyezteti a társadalmat az iszlám? címmel. Mindegyikből sikerkönyv lett, az állítólag bevándorláspárti Németországban.

A Der Spiegel most, hogy pártja kizárta Sarrazint, rögvest lerasszistázta a politikust, természetesen nem észérvekkel cáfolva nézeteit. Nos, arról, hogy valakit a véleménye miatt üldöznek, sőt megölnek, nekünk, magyaroknak könyvtárnyi irodalmunk van a kommunista, szocialista időkből. Velünk és bennünk élnek azok a szívszorító tragédiák, amelyekről sokan hittük, hogy nem ismétlődhetnek meg. És azt is hittük, hogy a véleményszabadság magától értetődő jog, amiért nem jár büntetés, és lehet róla vitázni.

Ám Sarrazint – anélkül, hogy vitatkoznának vele – olyan nézetei miatt bélyegzik meg, amely nézetekről, és a bevándorlás okozta számos problémáról nálunk, a sok nehézséget átélt Magyarországon nyíltan beszélhetünk. Odaát, a magára oly büszke és roppant demokratikus Németországban nem lehet. Csak elítélni lehet. (Azt azért nem árt tudni, hogy a politikus könyvei milliós példányszámban keltek el.) Itt tartanak. Ki hitte volna még pár évvel ezelőtt is, hogy eljön az idő, amikor mi, magyarok vitázhatunk mindarról, amiről nyugatabbra tőlünk nem illendő.

Kimondhatjuk, hogy Európa mély válságban van, mert eluralkodott benne a káosz, a migrá­ciós helyzet napról-napra súlyosbodik, és a kontinens fura urai el akarják velünk hitetni, hogy mindez természetes. Hiszen a jövevények olyan színvonalon akarnak élni, ahogyan az európaiak élnek. Mi azt is kimondhatjuk, amiről a nyugati világ nem beszél – Sarrazin a kevés kivételek egyike –, hogy az iszlám világból érkezők a saját kultúrájukat, szokásaikat és törvé­nyeiket akarják Európában érvényre juttatni, s eszük ágában sincs alkalmazkodni a kontinens hagyományos életmódjához. Valamint azt is, hogy az eddigi tapasztalatok sok mindenről meggyőztek bennünket, de a „békés együttélés” szándékáról még véletlenül sem.

Az uniós szavazástól sokat váró európaiaknak viszont – elsősorban a bevándorlás-ellenes emberekre gondolok – naponta kell szembesülniük azzal, akár bevallják maguknak, akár nem, hogy abban az álságos világban, amelyet nagy titokban az unió felépített magának, elveszett a szólás-, és gondolkodás szabadsága. S nem csak a legújabbkori népvándorlással kapcsolatban. Hiszen nem egyszer szóltunk és szólunk folyamatosan arról, hogy ma egy tudós ember, akinek vannak érvei, nem mondhatja el pél­dául, hogy az azonos neműek házassága nem sok értelemmel bír. Nem tanácsos az evangélium igaz­ságáról szólni, mint ahogy tudományos nézetekről (klímaváltozás, atomerőművek léte stb.) sem hallunk őszinte, értelmes vitákat. S ez nem véletlen, mert ugyan ki szeretné, ha elítélik, vagy megbélyegzik? Senki. Ha viszont az igazságot nem lehet, nem szabad megismerni és kimondani, akkor ott demokráciáról beszélni nem lehet.

Egy indiai keresztyén filozófus, teológus, Vishal Mangalvadi pár évvel ezelőtt Németországban járt, előadásokat tartott. Tőle idézek: „Nem az iszlám a ti problémátok, barátaim, hanem az, hogy elveszítettétek az igazságot, ezért fogjátok elveszíteni a szabadságot is. Ha vége van a szabad vita korszakának, akkor azok, akik hatalmon vannak, fogják majd hatalmi eszközökkel megmondani, mi az igazság. Olykor fegyverekkel. S ez minden demokráciának a vége.” Úgy tűnik, a filozófus szavai nemigen hullottak termékeny talajra.

Vajon értesült-e Mangavaldi Thilo Sarrazin pártbéli kizárásáról?

Kondor Katalin - www.magyarhirlap.hu