Etarget -közép

Nyílt levél Kásler Miklósnak!

Egy felkavaró ügy utóélete...
Tisztelt Dr. Kásler Miklós miniszter úr, tisztelt Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úr!
Engedjék meg, hogy rákérdezzek, sikerült-e lépéseket tenniük az általam korábban felvetett két témában s ezek vezettek-e valamilyen eredményre? 

Az ősszel előadásokat fogok tartani, amelyekben az Önök álláspontjáról és támogatásáról is szeretnék beszámolni az érdeklődő értelmiségnek.
Emlékeztetőül: az egyik kérésem a magyar hieroglif írás állami bemutatását célozta meg.
Megértem, hogy ehhez a felfedezésemet ellenőrizniük kell és azt is tudom, hogy erre képes és hajlandó kutatóval nem rendelkeznek. 
Ettől még a feladat létezik, a nemzetnek tudnia kell a múltban elért talán legfontosabb kulturális eredményéről. Örömmel megbeszélném ezt személyesen a kijelölt szakértőikkel, vagy vennék részt egy e célt szolgáló konferencián. A Magyar hieroglif írás c. könyvemet régen elküldtem Önöknek. Fel kellene használni a feladataik elvégzéséhez.
Amennyire én tudom, a Magyarságkutató Intézet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amikre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség. 
Talán mondanom sem kell, hogy e mellőzött szakterületek között az első helyek valamelyikén szerepel a székely írás eredetének kutatása. Éppen ezért sikerült már az első kötetemmel a száz éve hangoztatott, ám alátámasztást nélkülöző ótürk eredeztetés feladására kényszerítenem az akadémikus "tudományt", amelynek azóta sincs értelmes ötlete sem e tárgyban. Ma az az álláspontja a legismertebb akadémikus kutatóknak, hogy minden alapvető kérdés tisztázatlan. Nem kellene sokáig tűrni ezt a szégyenletes állapotot.
A napi szakmai kérdésekben is tragikus az eredménye ennek az akadémikus tudatlanságnak. Amikor jelzőosztogatásig menő vita bontakozik ki a karosi honfoglalás kori sírok etnikumát és nyelvét illetően a nyelvészek, régészek és a genetikusok között, a felek nem veszik észre, vagy nem hajlandók felhasználni a karosi és a tarcali tarsolylemezeken és más honfoglalás kori leleteken lévő hieroglifikus szó- és mondatjeleket, amelyek magyarul szólalnak meg. Ez nyilvánvalóan azért van így, mert senki sincs, aki értene ezek elolvasásához. A korai magyar írástörténet kutatása hiányzik a hazai hivatásos tudomány palettájáról. Ez egy szégyenletes állapot, aminek a megváltoztatásához az Önök lépésére van szükség.
A Magyarságkutató Intézet tisztelt főigazgatója és az egyik kutatója, Hoppál Mihály is nyilvánosan elhatárolódott a dilettánsoktól, mint akik számára az Intézetben nincs tér. Feltételezem, hogy ezt csak a ballib kritikusok vádja elleni védekezés mondatta Önökkel, mert egyébként ez nem lenne szerencsés álláspont. Lehetséges, hogy az tűnik jogszerűnek, ha a szakmai kérdésekhez csak a szakképzettek szólhatnak hozzá, de ilyen jogszabály nincs és a szakképzetlennek gondolt kutatók eredményeitől való elzárkózás sem szolgálja a tudományos haladást. Ha ezt a ballib áltudományos követelményt komolyan veszik, akkor az ő zsákutcájukban maradnak. Az új téziseket tudományos igényű párbeszédben és vitában kell értékelni. Mindannyian ismerünk példákat, amikor a legnagyobb felismerések szakképzetlenektől származtak. A tudományos tételek igazolását, vagy cáfolatát a megismételhetőség teszi lehetővé és nem a végzettségek és a beosztások felmutatása, vagy a szakképzettek népszavazása. A Magyarságtudományi Intézet alapítására is az adott okot, hogy az akadémikus "tudomány" meghatározó posztjait uraló "szakképzettek" valótlan válaszokat adtak a magyar őstörténet fontos kérdéseire.
A másik kérésem a budapesti hun(?) jelvénynek a Magyar Nemzeti Múzeumban történt barbár lereszelésével és a szerződésben vállalt, tudományos igényű leírás elmaradásával kapcsolatos panaszom elintézését célozza. Erre ígéretet kaptam, de választ még nem.
A megtisztelő figyelmüket és a remélt segítségüket megköszönve üdvözli Önöket:

 

 

 

 

Megjegyzések