„Átverés a máltai paktum” – mondta Matteo Salvini a minap, és igaza volt. A sokadik átverés.
Mondhatni, uniós létünk kezdete óta átverések sorozata közepette éljük a mindennapokat, s próbáljuk ezek mögött a valódi szándékot megkeresni. (Bár nem hallgatható el, hogy valamelyest megedződtünk, hiszen a magyar „rendszerváltás” időszaka is tele volt átveréssel. Közvagyonunk kiárusítása, sorozatos hatalomátmentések, az elszámoltatás teljes hiánya, egyesek hihetetlen meggazdagodása, nem sorolom.) S mindehhez mi, reménykedő többség – naivitásból, tudatlanságból, vagy mindkettőből – asszisztáltunk.
Ma már nem asszisztálunk, de sokan rájöttünk, nincs már sok értelme semminek, amit a világ elképesztően torz gondolkodású, de ami fontosabb, hátsó szándékkal teli vezetői, hivatalosságai mondanak, tesznek és megpróbálnak ránk erőltetni. Akár Máltán, akár Párizsban, Berlinben találnak ki valamit, mindegy. A lényeg az átverés. Naponta zúdulnak ránk a blődebbnél blődebb javaslatok az élet minden területéről. S ezek hatására torzul a világ. Minden szinten persze. Mert felbomlott a rend, ha vannak is szabályok, nincs következménye szinte semminek. Tinédzser Greták adnak tanácsot, ki tudja kik által feltüzelve, s a sztárszerephez nekünk tapsolnunk kellene. S már majdnem megvan a Nobel-békedíj is!
Jut eszembe, Greta Thunberg svéd állampolgár. S nem hallottunk tőle mint környezetvédelmi élharcostól egyetlen szót sem arról, hogy egy szintén környezetvédő honfitársa emberhúsevésre buzdít, mert az a leginkább környezetvédő cselekedet. De hagyjuk is őt. A torzult gondolkodás Németországban is arat. Az ottani Zöldekről olvastam egy cikket. Ez a csapat attól boldog, hogy a németek aránya egyre romlik az ország lakosságához viszonyítva, mert rohamosan növekszik a migránsháttérrel rendelkezők száma. Ez így önmagában egy ország belügye. Ám kiderült az is, a művelt Nyugaton, elsősorban annak legnépesebb országában, Németországban egyre többen vannak azok, akik a haza fogalmát ki akarják iktatni a közbeszédből, a nemzeti zászlót meg mindenhonnan. Továbbá azért is csapkodják az asztalt, mert szerintük még mindig túl sok a fehér ember a reklámokban a színesbőrűek helyett. A fentebb említett párt és szimpatizánsai pedig szünet nélkül azt ordítják bele a világba, hogy „akinek nem tetszik, hogy egyre több mecset épül, az hagyja el Németországot”.
Ilyenkor az ember mégis csak felteszi magának a kérdést: elfáradt volna, vagy teljesen önsorsrontó lett Európa lakosságának többsége? Mi lehet az oka a torzult gondolkodás elterjedésének? Miért lapítanak, akik másképpen gondolkoznak, mint az embercsempészek, vagy a hazamegtagadók, akik mostanság azért is csapkodják az asztalt, mert a reklámokban még mindig túl sok a fehér ember a színesbőrűek helyett? Mi erre a szakemberek, társadalomtudósok válasza? Hogyan kellene megszervezni önvédelmünket az ilyen torzult gondolkodásúakkal szemben? Hová tűnt Európából a bátorság, a hagyományok megőrzéséhez szükséges erő és akarat? Egyáltalán, miért vagyunk mi például egy olyan társaság tagja, amely közül négyen elvonulnak, hogy megkérdezésünk nélkül döntsenek, vagy olyan ajánlásokat fogalmazzanak meg, amelyek gyökeresen megváltoztathatják Európa sorsát? Igen, átverés a máltai paktum. Az egyik átverés, a mindennapi átverések közül.
Azt is észrevehetnénk, hogy lassan nincs már értelme az olimpiának sem, mint a nemzetek versengésének, mert a sportvilág is úgy modernizálódott, hogy a világversenyekre „honosított”, méghozzá sebtében honosított versenyzőket küldenek, ha van győzelmi esélyük. Nekik az őket honosító nemzet zászlójához, himnuszához semmi közük sincsen. Mára az is mindennapossá vált, hogy a kézilabda vagy a labdarúgó meccseken egyetlen hazai versenyző sem lép pályára. Így lehet spanyol, magyar, és a többi bajnokságot nyerni. A nem spanyoloknak és a nem magyaroknak.
Mindezt persze elsősorban a pénzsóvárság irányítja. A haza minden előtt? Ugyan már! Multikulti van, és kész. Akinek nem tetszik, elmehet. Tényleg, hová? Maradt még normális ország a világban? Reménykedjünk. Legalább abban, hogy „Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért,” – s a folytatásban – „Még jőni kell, még jőni fog / Egy jobb kor, mely után / Buzgó imádság epedez / Százezrek ajakán.”
Erre a jobb korra nagyon várunk. Adja Isten, hogy a „korszerűtlen” Vörösmarty Mihály gyönyörű Szózatából a jobb korról szóló jövendölés valósuljon meg.
Kondor Katalin - www.magyarhirlap.hu
Mondhatni, uniós létünk kezdete óta átverések sorozata közepette éljük a mindennapokat, s próbáljuk ezek mögött a valódi szándékot megkeresni. (Bár nem hallgatható el, hogy valamelyest megedződtünk, hiszen a magyar „rendszerváltás” időszaka is tele volt átveréssel. Közvagyonunk kiárusítása, sorozatos hatalomátmentések, az elszámoltatás teljes hiánya, egyesek hihetetlen meggazdagodása, nem sorolom.) S mindehhez mi, reménykedő többség – naivitásból, tudatlanságból, vagy mindkettőből – asszisztáltunk.
Ma már nem asszisztálunk, de sokan rájöttünk, nincs már sok értelme semminek, amit a világ elképesztően torz gondolkodású, de ami fontosabb, hátsó szándékkal teli vezetői, hivatalosságai mondanak, tesznek és megpróbálnak ránk erőltetni. Akár Máltán, akár Párizsban, Berlinben találnak ki valamit, mindegy. A lényeg az átverés. Naponta zúdulnak ránk a blődebbnél blődebb javaslatok az élet minden területéről. S ezek hatására torzul a világ. Minden szinten persze. Mert felbomlott a rend, ha vannak is szabályok, nincs következménye szinte semminek. Tinédzser Greták adnak tanácsot, ki tudja kik által feltüzelve, s a sztárszerephez nekünk tapsolnunk kellene. S már majdnem megvan a Nobel-békedíj is!
Jut eszembe, Greta Thunberg svéd állampolgár. S nem hallottunk tőle mint környezetvédelmi élharcostól egyetlen szót sem arról, hogy egy szintén környezetvédő honfitársa emberhúsevésre buzdít, mert az a leginkább környezetvédő cselekedet. De hagyjuk is őt. A torzult gondolkodás Németországban is arat. Az ottani Zöldekről olvastam egy cikket. Ez a csapat attól boldog, hogy a németek aránya egyre romlik az ország lakosságához viszonyítva, mert rohamosan növekszik a migránsháttérrel rendelkezők száma. Ez így önmagában egy ország belügye. Ám kiderült az is, a művelt Nyugaton, elsősorban annak legnépesebb országában, Németországban egyre többen vannak azok, akik a haza fogalmát ki akarják iktatni a közbeszédből, a nemzeti zászlót meg mindenhonnan. Továbbá azért is csapkodják az asztalt, mert szerintük még mindig túl sok a fehér ember a reklámokban a színesbőrűek helyett. A fentebb említett párt és szimpatizánsai pedig szünet nélkül azt ordítják bele a világba, hogy „akinek nem tetszik, hogy egyre több mecset épül, az hagyja el Németországot”.
Ilyenkor az ember mégis csak felteszi magának a kérdést: elfáradt volna, vagy teljesen önsorsrontó lett Európa lakosságának többsége? Mi lehet az oka a torzult gondolkodás elterjedésének? Miért lapítanak, akik másképpen gondolkoznak, mint az embercsempészek, vagy a hazamegtagadók, akik mostanság azért is csapkodják az asztalt, mert a reklámokban még mindig túl sok a fehér ember a színesbőrűek helyett? Mi erre a szakemberek, társadalomtudósok válasza? Hogyan kellene megszervezni önvédelmünket az ilyen torzult gondolkodásúakkal szemben? Hová tűnt Európából a bátorság, a hagyományok megőrzéséhez szükséges erő és akarat? Egyáltalán, miért vagyunk mi például egy olyan társaság tagja, amely közül négyen elvonulnak, hogy megkérdezésünk nélkül döntsenek, vagy olyan ajánlásokat fogalmazzanak meg, amelyek gyökeresen megváltoztathatják Európa sorsát? Igen, átverés a máltai paktum. Az egyik átverés, a mindennapi átverések közül.
Azt is észrevehetnénk, hogy lassan nincs már értelme az olimpiának sem, mint a nemzetek versengésének, mert a sportvilág is úgy modernizálódott, hogy a világversenyekre „honosított”, méghozzá sebtében honosított versenyzőket küldenek, ha van győzelmi esélyük. Nekik az őket honosító nemzet zászlójához, himnuszához semmi közük sincsen. Mára az is mindennapossá vált, hogy a kézilabda vagy a labdarúgó meccseken egyetlen hazai versenyző sem lép pályára. Így lehet spanyol, magyar, és a többi bajnokságot nyerni. A nem spanyoloknak és a nem magyaroknak.
Mindezt persze elsősorban a pénzsóvárság irányítja. A haza minden előtt? Ugyan már! Multikulti van, és kész. Akinek nem tetszik, elmehet. Tényleg, hová? Maradt még normális ország a világban? Reménykedjünk. Legalább abban, hogy „Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért,” – s a folytatásban – „Még jőni kell, még jőni fog / Egy jobb kor, mely után / Buzgó imádság epedez / Százezrek ajakán.”
Erre a jobb korra nagyon várunk. Adja Isten, hogy a „korszerűtlen” Vörösmarty Mihály gyönyörű Szózatából a jobb korról szóló jövendölés valósuljon meg.
Kondor Katalin - www.magyarhirlap.hu
Nagyon szép írás és minden sora igaz, Vörösmarty Mihály és a többi hazaszerető írónk költőnk mit szólna, ha egy kis időre visszajönne és látná ezt az eszement felfordult világot.
VálaszTörlés