Etarget -közép

Bohár Dániel: Merjünk Kicsik lenni

A szlogen igazi szocialista, ha úgy tetszik MSZP-s találmány. 
A baloldal kormányzását minden esetben ez az alapvetés irányította. Az 50 éves kommunizmus megágyazott a gondolatnak, az 1994-1998 közötti Horn-kormány elkezdte, a 2002 és 2010 közötti szocialista kurzus pedig bevégezte a magyar emberek önbecsülésének kiirtását. 
A “merjünk kicsik lenni” mondatot Kovács Lászlóhoz, az MSZP egykori elnökéhez köti mindenki, azonban – a tényeknél maradva – Kovács ezt ebben a formában soha sem mondta. Egy parlamenti felszólalásában beszélt hasonló gondolati síkon Magyarországról, amelyet aztán sok ember így dekódolt. Mondta, vagy csak gondolta, de az biztos, hogy ez a hozzáállás jellemezi őt is és minden párttársát a mai napig.

A “merjünk kicsik lenni” gondolat elképesztően veszélyes. Egy országot ezzel nyomasztani bűncselekmény a társadalomra nézve. Európában, de a világon nem létezik még egy olyan hely, ahol a politikusok azt “nevelik” az állampolgárokba, hogy ne merjenek álmodni, ne legyenek nagyszabású céljaik, hanem legyenek kicsik, gyengék, önállóságra alkalmatlanok. Ez a gondolatiság szembemegy a józan ész minden törvényével. A társadalom legkisebb közösségében, a családban is ennek az ellenkezője folyik. Ki az a szülő, aki úgy neveli fel a gyermekét, hogy nem tesz meg mindent azért, hogy elérje az álmait?
2010-et követően végre azt érezhettük, hogy a “merjünk kicsik lenni” mentalitás Gyurcsány Ferenccel együtt elmegy a süllyesztőbe, azonban ahogy Ferenc, úgy ez a gondolatvilág is visszatért. Múlt héten már írtam Karácsony Gergely stadionstop nevű kampányfegyveréről, amely tipikus példája a “merjünk kicsik lenni” politikának. A hangsúly ebben az esetben most nem is a stadionon vagy stadionokon van, hanem a beruházásokon. Az elmúlt napokban elég sokat jártam a Városligetben. A célom egyértelmű volt, fel akartam mérni, meg akartam ismerni, hogy miért is megy a hisztéria évek óta. Az nagyon gyorsan kiderült, hogy ez kreált ügy, vagy ha úgy tetszik politikai szempontból szimbolikus téma. A “Liget” pro és kontra fogalom lett. A kormánynak letisztult, jól kigondolt koncepciója van a Városliget fejlesztésével kapcsolatban. Ennek már látható jelei is vannak az Olof Palme ház személyében, illetve egy 13 ezer négyzetméteres játszótérnek nevezett kalandpark esetében, ahol egyébként ottlétemkor körülbelül ötszáz család tartózkodott, ami jól jelzi, hogy tényleg “semmi szükség nem volt rá”. A Liget Budapest Projekt keretében egyébként még olyan épületek készülnek, mint például a Magyar Zene Háza, amelynek a terve nemrég elnyerte Európa legjobb középületének járó díjat. Reméljük, élőben is csodálhatjuk majd, amely jelen pillanatban Karácsony Gergely kedvén múlik, ahogy egyébként az Új Nemzeti Galéria és Néprajzi Múzeum is.
Ja, igen! A “merjünk kicsik lenni” csapat új tagja Karácsony Gergely. Budapest új főpolgármestere pedig a kampányának egy jelentős részét arra építette fel, hogy milyen beruházásokat állíttat le. Valóban elég érdekes, hogy valaki fejlesztésellenességgel is tud nyerni, de ez történt. Most már ez van. A Ligetbe egyébként érdemes elmenni már csak azért is, mert az épülő-szépülő, remélhetőleg – mondom Karácsonyon múlik – el is készülő épületekkel szemben tökéletes kontrasztot ad a ligetvédők tábora. Sátrak, mocsok, szemét és káosz. Ilyen az, amikor a baloldal “fejleszt”. Karácsony Gergely egy interjúban a Ligetbéli beruházásokat úgy jellemezni, hogy “kapitális baromságok”. Érdekes, pedig a múzeumi negyed, mint fogalom ismert más nagyvárosokban is például Bécsben, ahol ezt Museums Quartiernek hívnak. Gondolom a bécsi múzeumi negyedet kedveli Karácsony, hiszen az nem miénk.
A korábbi írásomban már részletesen kifejtettem, hogy miért is van hatalmas szüksége Magyarországnak egy olyan Puskás Stadionra, amilyen Puskás Stadion hamarosan elkészül. Ezzel most nem is szeretnék részletesebben foglalkozni. A “merjünk kicsik lenni” logika mellett van egy hasonlóan kártékony magyar “betegség”, amelyet nevezzünk most úgy, hogy a balliberálisok kútmérgezése. November 15-én lesz a Puskás nyitómeccse, tehát még több mint két hét van vissza, azonban a balos aknamunka már elkezdődött. Például azzal, hogy a hatalmas érdeklődésre való tekintettel nehézkes volt jegyet venni, ami egyébként minden nagyszabású rendezvény esetében így van. A ballibsi média persze rákezdett a hergelésre, amit azzal folytattak, hogy harsogták: olyan jegyeket is eladtak, ahonnan nem lehet tökéletesen látni a mérkőzést. A meccsjárási rutinnal biztosan nem rendelkező függetlenobjektív kollégáknak jelezném, hogy a világ összes stadionjában vannak ilyen helyek, ahova a jegyeket 30-50 százalékos kedvezménnyel lehet megvásárolni. A látást egyébként legtöbbször az gátolja, hogy a mérkőzést közvetítő kamerák kitakarnak bizonyos részeket, de ez nem újdonság, nem az új Puskásra jellemző, és hiába próbálják sulykolni, nem azért van, mert mi, magyarok nem tudunk stadiont építeni. Voltam bent az új stadionban, tudunk, méghozzá világ színvonalon.
Persze nincsenek illúzióim, várom november 15-én este, illetve másnap azokat a cikknek álcázott hergelő anyagokat, amelyek majd arról szólnak, hogy ez is rosz, az is sz888r az új stadionban… Mert ti ilyenek vagytok ti, mertek kicsik lenni, mert azok is vagytok.
Bohár Dániel - www.888.hu

Megjegyzések