Hont András beletörölte a lábát a Nélküled című dalba

 Kérem tisztelettel olvassák el! - Ilyen emberek ezek!
"Szólni kívánok a nemzeti minimum ügyében. Mintegy szózatot intézni minimumilag.
Mindezt azért, mert látom, megy az értetlenkedés és bosszankodás amiatt, hogy a korai mulatós zene Apostol együttes által fémjelzett vonulatából és a Koral-féle nyálrockból összegyúrt „Nélküled” a Himnusz mellé kezd magasztosulni, és Kőbánya-Kispesttől az ősi Gyergyóig könnyes dalolásában forrnak össze a magyar lelkek, és már az állami események hivatalos programjában is helyet követelt magának. Esélytelen. Mármint esélytelen az ezzel kapcsolatos kritikákat előtárni, meg is mondom miért.

Illetve elmondja helyettem Kundera, aki elég pontosan megírta az okát a Lét elviselhetetlen könnyűségében:
„Amikor a szív szól, az észnek nem illik akadékoskodnia. A giccs birodalmában a szív diktatúrája uralkodik.
A giccs kiváltotta érzelemnek azonban olyannak kell lennie, hogy sokan osztozhassanak benne. Ezért a giccs nem építhet egy szokatlan helyzetre; alapképletekből kell kiindulnia, melyek az emberek fejébe vannak sulykolva: a hálátlan lány, az elhanyagolt apa, a gyepen futó gyerekek, az elárult haza, az első szerelem emléke.
A giccs a meghatódás két könnycseppjét csalogatja elő, melyek szorosan követik egymást. Az első könnycsepp azt mondja: milyen csodálatos, amikor gyerekek futnak a gyepen
Milyen csodálatos az egész emberiséggel együtt meghatódni azon, hogy a gyepen gyerekek futnak! – mondja a második.
A giccsből csak ettől a második könnycsepptől lesz giccs.
A világ összes emberének testvériségét csak a giccsre lehet alapozni
Ezt senki sem tudja jobban a politikusoknál. […] A giccs minden politikus, minden politikai párt és mozgalom esztétikai eszményképe.”
Szóval, ez már egy darabig így marad, majd elmúlik, mint az Álmodj királylány. Azt is el kell fogadni, hogy akik ezen meghatódnak, azok számára az Ismerős Arcok nem azt a zenekart jelenti, amelyik rendszeresen föllépett a Romantikus Erőszakkal, az Egészséges Fejbőrrel, sőt a Titkolt Ellenállással („hősökből hidd el, legendák lesznek, / örök dicsőség a Waffen SS-nek!”).
Tehát a lényeg: közel harminc év alatt sok szó esett, sőt zuhogott a nemzeti minimumról. Általában olyasmiket soroltak ide, mint a határon túli magyarok ügye, a magyar kultúra iránti elkötelezettség, a magyarság megmaradása miatti aggódás. Szerintem ezek nagyon fontos dolgok, de a nemzeti minimumról mondanék valami egészen mást, és most történetesen azoknak kéne megértőnek lenniük, és gesztust gyakorolniuk, akik a Nélküled dallamára lengetik a zászlót a lelátón (a többi sztereotip jellemzőt a béke érdekében nem sorolom föl). Amennyiben tényleg úgy gondolják, hogy egy vérbőőől valóóóóók vagyunk, és fontos számukra, hogy néhány alapvető kérdésben nagyjából egyetértés, de legalábbis együttérzés legyen, úgy el kell fogadniuk, hogy lehetnek igaz magyar emberek, a nemzet sorsát szívükön viselő honfiúk és honleányok azok is, akik szerint ez a nóta szar."

(...)
Kommentár nélkül...
www.vadhajtasok.hu