Vajon anno gondolták azt az emberek, hogy
egyszer majd véget ér a kommunizmus? Spoiler: nem. Azt hitték, hogy a
borzalomnak soha nem lesz vége. Drakulics elvtárs-kritika.
A film története a Kádár-korszak fénykorában játszódik. A kubai forradalmat is megjárt Fábián elvtárs (Nagy Zsolt) sok évvel az emigrálása után hazatér, fogadására pedig a korszakhoz méltó ünnepséget, országos véradást rendeznek. Ám Kádáréknak tervük van Fábiánnal, mivel a betegeskedő Brezsnyev egészen Moszkvából üzen a magyar miniszterelnöknek. A Szovjetunióban ugyanis meg vannak győződve róla, hogy Fábián elvtárs egy vámpír. Nekik meg ugye kéne az örök élet, hogy a rendszer örökké fennmaradhasson. Ekkor kezdődik meg a titokzatos elvtárs behálózása, amit Magyar Mária elvtársnőre (Walters Lili) és Kun László elvtársra (Nagy Ervin) bíznak.
A kor társadalmát kritizáló poénok nagyot ütnek, a rendezés vígjátékhoz méltóan tökéletes, a színészekre pedig nem lehet panasz. Furcsa karaktereikből mindenki kihozza, amit ki kell, még Nagy Ervin tökéletlen, „a legnagyszerűbb kommunista” karaterét sem vitték túlzásba.
Jómagam azt vártam, hogy a forradalom és szabadságharc kegyetlen megtorlásai és egykori szerelme kivégzése miatt Fábián eldöntötte, hogy totálisan hülyét csinál mind Kádárékból, mind pedig az egész Szovjetunióból, akik országos akciókat megrendezve szereznék meg az „örök életet”, ami amúgy nyilván nem is létezik. Ezzel bebizonyítva azt, hogy a kommunisták bármit képesek elhinni, és bármit képesek megtenni azért, hogy hatalmuk örökké tartson.
A film jó ideig el is hitette velem, hogy ez lesz a végkifejlet, de sajnos csalódnom kellett. Bár a Drakulics elvtárs így is nagyon szórakoztató, számomra csak az „oké” kategóriába esik, ami ugyan közel két órán keresztül fenntartja a nézők figyelmét, de a gulyáskommunizmus „szükségszerű” kigúnyolása és a rendszer felelősségre vonása, mint mély üzenet, hiányzott belőle. Pedig potenciál bőven lett volna a cselekményben.
A film története a Kádár-korszak fénykorában játszódik. A kubai forradalmat is megjárt Fábián elvtárs (Nagy Zsolt) sok évvel az emigrálása után hazatér, fogadására pedig a korszakhoz méltó ünnepséget, országos véradást rendeznek. Ám Kádáréknak tervük van Fábiánnal, mivel a betegeskedő Brezsnyev egészen Moszkvából üzen a magyar miniszterelnöknek. A Szovjetunióban ugyanis meg vannak győződve róla, hogy Fábián elvtárs egy vámpír. Nekik meg ugye kéne az örök élet, hogy a rendszer örökké fennmaradhasson. Ekkor kezdődik meg a titokzatos elvtárs behálózása, amit Magyar Mária elvtársnőre (Walters Lili) és Kun László elvtársra (Nagy Ervin) bíznak.
A Drakulics elvtárs humoros köntöse és a
természetfeletti témája lehetővé teszi számunkra, hogy eddig még soha
nem látott, végtelenül abszurd helyzetben láthassuk a Kádár-korszakot.
Bodzsár Márk filmje kétségkívül az elmúlt évek egyik
legszórakoztatóbb magyar vígjátéka. Végre – és ezt már a sokadik hazai
filmre mondhatom – nem az amerikai tömeggyártott, idióta mozikat
másolják le a magyar filmesek, hanem igyekeznek eredeti ötletekkel
előállni. Ez a Drakulics esetében minden bizonnyal sikerült.A kor társadalmát kritizáló poénok nagyot ütnek, a rendezés vígjátékhoz méltóan tökéletes, a színészekre pedig nem lehet panasz. Furcsa karaktereikből mindenki kihozza, amit ki kell, még Nagy Ervin tökéletlen, „a legnagyszerűbb kommunista” karaterét sem vitték túlzásba.
Így ez a film a végtelenül idegesítő helyett rendkívül szórakoztató lett.
Mindez szép és jó, jókat nevethetünk közel két órán keresztül. De
vajon mit üzen egy film, aminek a lényege az, hogy el akarnak kapni egy
furcsán viselkedő, jóképű fickót annak érdekében, hogy Leonyid Iljics
Brezsnyev, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára örökké élhessen? Hová
futhat ki egy ilyen történet?
Nos, a Drakulics elvtárs esetében a csavar az, hogy nincs csavar.
Őszintén szólva engem meglepett a film végkicsengése, mivel mást vártam,
sőt talán kicsit csalódtam is. Kiderült ugyanis, hogy Fábián Béla
tényleg vámpír. Vért iszik, nem öregszik, tud repülni, s a többi.
Ezzel azonban a film totálisan elveszti a realitását, a Kádár-korszak szatírája helyett egy „egyszerű” komédia lesz csak belőle.
Éppen ezért teljesen feleslegesnek hat az '56-os szerelmi/bosszúálló
szál, hiszen bár párszor behozzák Fábián tragédiájaként, a cselekményben
mégsem lesz kibontva.Jómagam azt vártam, hogy a forradalom és szabadságharc kegyetlen megtorlásai és egykori szerelme kivégzése miatt Fábián eldöntötte, hogy totálisan hülyét csinál mind Kádárékból, mind pedig az egész Szovjetunióból, akik országos akciókat megrendezve szereznék meg az „örök életet”, ami amúgy nyilván nem is létezik. Ezzel bebizonyítva azt, hogy a kommunisták bármit képesek elhinni, és bármit képesek megtenni azért, hogy hatalmuk örökké tartson.
A film jó ideig el is hitette velem, hogy ez lesz a végkifejlet, de sajnos csalódnom kellett. Bár a Drakulics elvtárs így is nagyon szórakoztató, számomra csak az „oké” kategóriába esik, ami ugyan közel két órán keresztül fenntartja a nézők figyelmét, de a gulyáskommunizmus „szükségszerű” kigúnyolása és a rendszer felelősségre vonása, mint mély üzenet, hiányzott belőle. Pedig potenciál bőven lett volna a cselekményben.
Értékelés: 5/8
Zelenka Dóra - www.888.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése