Főszerepben Zsolti, a szépfiú!
Ha
Mozart élne, akkor olyan operát tudna írni, amilyet saját korában
aligha. Hiszen nem volt DK, nem volt egy ilyen fess vigéc, aki formás
seggének fotóival elkápráztatja az egész magyar társadalmat – így
Adventben. Igaz, a mai kor elvárásainak nem felel meg, mert csak fiatal
nőket igyekszik megnyerő pucérságával elcsábítani, és ez a Momentumnál
és egyéb CEU-s civil szervezeteknél egészségtelennek és undorítónak hat…
Ha lenne, mondjuk egy kiskorú fiú vagy egy meglett férfi… na, az más.
Milyen szép volna, ha ez a DK-s Don Giovanni például fideszes
képviselőknek küldözgetné a képeit, vagy egyenesen a KDNP elnökének.
Akkor a sztori sokkal zaftosabb lehetne. De így? Avitt, beteges
nőcsábász hajlamról, tanúskodik, és nem a haladó új világ része.
Belegondolok egy mai opera forgatókönyv-vázlatába…
Nyitány… I. tétel: Öszödi beszéd
megzenésítve – II. tétel: Mikor döglik a disznó című dal pizzicato
változata… – Coda: Internacionálé rock változatban Függöny: – A DK-s
szépfiú konzervatív, ósdi, ezért nem való Dobrevné Gyurcsány Klári
szellemi nagyságai közé és a DK-ba. Ki kell rúgni… Don Giovanni
védekezik, de nem fogadják el a jajveszékelését, mert csak szellemileg
elégíti ki pártelnökét (legalábbis a manuális és orális beavatkozásról
nincs szó), miközben „nacionalista, fasiszta” parlamenti képviselőnőnek
ajánlgatja csodás alakját, szerelmét és apró himbilimbijét – a képek
tanúsága szerint –, de gyógyszer még nem kell neki. SzDSz-es
pszichológusa, a frissen kinevezett egészségügyi vezető, Ungár Klára
egészségesnek ítéli. Közben a másik Klára féltékenyen vagdalkozik
Brüsszelben, és mérgében Orbánt ostorozza az Unió parlamentjének üres
üléstermében, mert Orbán, a gaz, nem hajlandó e széptestűt rábeszélni az
öregedő Klárára.
A másik zaklatott nő férje, a zenész,
fellép Don Giovannival szemben, ezért a Casanovát is szégyenbe hozó DK-s
arról leszállt, de ráerősít a másik iránti vonzalomra, egy csokor,
Fidesz által róla készített fotóval. Ezeket küldi szerelme jeléül a
„mihazánkos” hölgynek. És ez nyilvánosságot kap, amitől Don Giovanni
öngyilkosságot akar elkövetni, és azt bizonygatja egy rövid áriában,
hogy ő ezt magáról, saját magának fényképeztette Orbán Viktorral, és nem
gondolta, hogy a Fidesz ezt felhasználja ellene… az ária címe: „Nem
adom magamat fasiszta lányok kezére…” a kórus, amely a Madách téren
tartott szólampróbát a Katona előtt, halkan énekli Händel Hallelújáját.
Erre lép be Franz, az elnök, és elénekli a
modern idők legnagyobb áriáját, „nem közügy a fiú segge címmel”, és
megvédi pártja Don Giovanniját. Hogy az új világ is védelmébe vegye a
szívtiprót, Franz újabb képeket vesz elő, amelyeken Don Giovanni és
fegyőr látható félreérthetetlen térdelő pózban. Franz, az elnök, kissé
hiányos ruhában áll és gesztikulál, O1G tetoválással a hátán, amit a
világosító remekül tesz láthatóvá… (Franz, fején fallosz jelmezt visel!)
A fináléban, a zenei hagyományoktól eltérően elénekli a DK-s Don
Giovannival azt a duettet, amelyben szerelmet vallanak egymásnak. Az
ária címe „langyos szellő járja át a gatyánkat”… A duett alatt a fegyőr
megsimogatja mindkét énekest, és pucéran elhagyja a színpadot. (Így már
az új világ szerelmi bugyrait is bemutatják… és elfogadhatóvá válik Don
Giovanni megtévedt képküldözgetése.)
Mielőtt a függöny lemegy, Klára áll a
színpadra, de nem énekel, hanem artikulátlanul ócsárolja a katolikus
papokat, Orbán Viktort, a Budapestre tervezett, de már leállított
beruházásokat… mire a fizetett közönség állva tapsol, és rigmusokban
követeli a hűtlen Enikő leváltását. A függöny helyett a vasfüggöny
ereszkedik alá, amelyen a következő felirat olvasható: Boldog – majd egy
kép, amely marionett figuraként ábrázolja az új, zseniális
főpolgármestert – és egy kötőjel után a „t” betű…
Vége
Rendezői instrukciók: Az opera
egyfelvonásos, három órás… A kijáratoknál a jegyszedő néni helyett,
gumilövedékes fegyverekkel felszerelt izraeli katonák akadályozzák, hogy
az előadás végéig bárki is elhagyja a nézőteret. Mert ez a DK-s
demokrácia…
Az előtérben Schilling Árpád neje
ingyenesen, és két kézzel áll a férfiak rendelkezésére egy szakad
kanapén… anyaszült meztelenül.
Mozart, és az összes nagy operaszerző
sajnálhatja, hogy egy fantáziátlan korban élt… mert az igazi téma az új
világ küszöbén, a szodomai magaslatokat is veri… Csak hányunk tőle! De
„Semmi baj! Ez a színészet” és ez a politika!”
Stoffán György
Remek írás! Viszont nekem a görög mitológia egyik szereplője jutott eszembe erről a magával nem bíró emberről, méghozzá a szatír! Pont olyan gátlástalan és undorító!
VálaszTörlésGratulálok az íráshoz !
VálaszTörlés