Ha
szóba állnék egy bolsevikkal, akkor azt mondanám neki, hogy átlátok
rajtatok… De nem állok szóba bolsival. Mint ahogyan nem állok szóba más,
magyarellenes, magyar gyilkos, hazaáruló és egyéb egyedekkel sem. Mert
nagypapám és apám így tanítottak. Az a bizonyos szint, ami fölött nem
süllyedünk egy bizonyos szint alá. Azonban íróemberként luxus lenne, ha
nem vetném papírra véleményemet, gondolataimat akkor, amikor annak
szükségét érzem. Most pedig érzem! Mert a patkányforradalom századik
évfordulóján – részben saját jobboldali hülyeségünk, és az Antalli
örökség, valamint a sosemvolt demokrácia emlegetése – miatt
győzedelmeskedő bolsevikok ünnepelnek. Éppen úgy, mint száz éve, azzal a
csekélyke eltéréssel, hogy egyelőre nem akasztanak a páncélvonatukból
kilépve, csak tönkretesznek. Hazát, embert, országot, földrészt…
mindent. És együtt pusztulunk majd a buli végén.
Teszik ezt körmönfontan úgy, hogy
primitív hazugságáradatot öntenek a társadalom nyakába, amelytől a
keresztény magyar ember dermedten áll, a plebsz pedig kimegy tüntetni és
élvezi, hogy gyűlölködhet.
Mik a módszerek? Most éppen minden
aljasságot bevetnek. A szexuális zaklatás jól bevált pusztító receptjét
alkalmazzák, és olyan erkölcsi kérdésekkel próbálják torpedózni a
társadalmat, amely mellett bőven elbújhatna akár még Savonarola is.
Hiszen ma a balos-libsi azt játssza, hogy ő a legerkölcsösebb,
legmagyarabb és legkeresztényibb, és ezt el is hiszi magáról. Az a
csapat hangoskodik, amely az 1917-es korai LMBTQ-s, erkölcstelen és
aljas, gyilkos rendszer kései utóda, és amelynek semmilyen erkölcsi
tartása nem volt mióta a világ-világ. Ugyanis nekik nem mindegy, hogy ki
az, aki szexuális bűncselekményt követ el. Ha Pettinghoff polgármestert
elégíti ki egy vénülő matróna, akkor azzal semmi baj nincs, hiszen
SZDSZ-es, tehát saját alom. Ha Borkai bulizik két vagy több nővel, az
már súlyos és megbocsájthatatlan bűn. (Persze, ha férfiakkal tette
volna....?) Ha Gothár igyekszik felfedezni valakit "némileg", nos, az
nem baj, de annál nagyobb felháborodást kelt, ha ezt a tettet a
jobboldal kissé komolyabban véve megemlíti. Ám, ez csupán egy lépcsőfoka
a már sorozatossá vált bolsi tisztogatásnak. Hiszen Gothárt nem hagyja
magára a saját csapata, s már a kultúrát féltve kezd hisztizni maga a
főpolgármester is a Katona előtt, és a forgatókönyv szerint ki is
jelenti, hogy Dörnert nem nevezi ki, ha lejár az Újszínház igazgatójának
mandátuma. Zavarosnak tűnik az egész, de nem az. Hiszen benne van a
bolsevikok és más ószövetségi gondolkodású egyedek évezredes aljassága,
körmönfont embertelensége…
És elindul a lavina az Újszínház ellen
is. Vettek a bolsik egy egykori ügyelőt, aki megrágalmaz egy színházi
alkalmazottat, s ez a söpredék azonnal Dörner fejét követeli. Volt már
efféle szomorú eset, amikor az Operaház igazgatóját akarták megbuktatni.
Igaz, őt nem kívülről a bolsik, hanem sajnos belülről a nemzetiek, akik
október 13-a után egy régebbi cikket elővéve már Orbán Viktor nyakára
akartak kötelet kötni… Szóval, ma Dörner György a célpont, mert Dörner
Györgynek nem dirigálhat az Aczél György féle lobbi, s a magyar kultúra
van jelen abban a színházban, amelyet ő igazgat… és ez nagy bűn, egy
vörös rongyokba bugyolált fővárosban.
Szóval: a botmixeres, LMBTQ-s,
pride-párti banda ma erkölcs-csősszé avanzsált, miközben lopnak,
esztelenül szórják más pénzét, amiből előbb vagy utóbb kifogynak, mint
ezt Margaret Thatcher megjegyezte. És ez az erkölcsös söpredék embereket
tesz tönkre, és mindenkit gyűlöl – beleértve a magyarokat is – aki a
Fidesszel egyetért, vagy nem hord bolsevik-kisnyilas-liberális kitűzőt…
olyan O1G-et…
De mit teszünk mi itt e kis hazában? Mi,
nemzetiek? Az ég egy adta világon semmit. Megírjuk vastagon a
véleményünket a facebookon, egymásnak panaszkodunk, vagy jót röhögünk a
beszélgetős műsorokat nézve. És nem állunk föl a karosszékekből, a gép
mellől és nem megyünk el a főpolgármesteri hivatalhoz, mert már attól is
vonalkódos lesz a gatyánk, ha Karácsony beleüvölt a Madách tér
csendjébe.
És miért lehet tüntetniük és aggódniuk
folyamatosan? Mert rend sincs az országban. Nincsenek magyar törvények,
mert felülírja őket az Uniós jogszabály, nem lehet vízágyút alkalmazni,
mert a hetes cikkely lavinája amúgy is felénk gördül… de az sincsen, aki
a metróból lopott 167 milliárdos csalást felderítse, és végre kimondja,
hogy akkor ki volt a főpolgármester, ki írta alá a szerződéseket, tehát
ki a felelős az ügyben. És az is szabadon grasszál az országban, aki
2006-ban lövetett és lovasrohamot rendelt el a nép ellen… Egyszóval, úgy
ahogy vagyunk, olyanok vagyunk, mint akik kívülről nézik, hogy egy
nemzet miként veszti el az önbecsülését, a hazáját és mindenét, amit
ezer év örökségeként valóban meg kellene védeni. Az embernek olykor az
az érzése, mintha itthon is, a mieink is, ugyanabból a kottából
játszanának, mint a Nyugat ország-, és nemzetvesztői.
Tudjuk, hogy nem! Ám az antalli örökség,
miszerint leállunk a demokráciára hivatkozva a részeges proli
házmesterrel Mozatról beszélgetni, noha ez lehetetlen, immár harminc éve
fertőz és rombolja a választópolgárok bizalmát és önbizalmát. Mert
vezetőink nem értik és nem élik meg a néplélek, a sokat szenvedett és
túlélni akaró néplélek rezgéseit, igényét és félelmeit. Mert, ha a
néplélek azt tapasztalja, hogy „vigyázat, úgy néz ki, hogy elárultak”,
akkor megpróbál úgy túlélni, hogy átáll… mentve a családját, a
gyermekeit, önmagát. És ezt látjuk ma a libsi-bolsi tüntetések növekvő
létszámában. Közben úgy teszünk, mintha minden rendben volna. Pedig
nincs rendben semmi. Október 13-a óta a néplélek másképpen reagál
mindenre. És nem úgy, ahogyan kellene! Mert ha úgy reagál, akkor ő kerül
bajba, hiszen demokrácia és jogállamiság van. Ám, az sincs. Káosz van,
sötétség van, kételyek vannak.
Pedig ma már minden nemzeti politikusnak
hangosan kellene ordítoznia, és mint Kapisztrán tette, össze kéne
gyűjteni a hadakat. Csakhogy sem a nemzeti média, sem a
kormány-kommunikáció, a bársonyszék szemet takaró magassága és a vele
járó tiszteletdíj mértéke nem engedi megtapasztalni a néplélek furcsa és
öngyilkos rezdüléseit. Pedig innen még volna visszaút… hiszen ez még
csak a 24. óra. Szeretném hallani végre, hogy a kormány és a CÖF, a
Békemenet és jobboldali tüntetők kiállnak a rágalmazott Dörner György
mellett, és nem engedik egy ócska és mélyen primitív söpredéknek, hogy a
kultúra utolsó magyar bástyája is ledőljön! Ha már egy évtizede nem
tettünk semmit a magyar kultúra megmaradásáért, csak finanszíroztuk a
mai tiltakozókat, hazaárulókat az NKA-n és más csatornákon keresztül.
Ha rossz helyről indulsz, a célt sem éred
el… – mondták a régiek. Ám, ma még lehetne irányt változtatni. Első
lépésként látogassuk meg a Városházát, második lépésben menjünk el
tisztelegni Dörner György színháza elé, kifejezve, hogy amennyiben
tovább kötekedik a főpolgármester, mi mindenütt ott leszünk.
Mert nekünk nincs más vesztenivalónk,
mint az, amit épp elvenni, megalázni, kiszolgáltatni akar a csürhe: A
Hazánk és a Nemzetünk!
Stoffán György - www.hungaryfirst.hu
Nagyon igaz minden sora! Menjünk!
VálaszTörlésIGEN! HAZÁNK,ÉS NEMZETÜNK A SZENT CÉL MOST,ÉS AHHOZ MEG KELL MOZDULNI,ÉS SŰRGÖSSEN CSELEKEDNI,EL KELL TAPOSNI EZT A CSÜRHÉT!
VálaszTörlésRendkívül jó írás ! Remélem mozgósítja az alvó , hazai , jó érzésű embereket ! Muszáj lesz lépni , ha nem akarunk beleveszni a nihilbe !
VálaszTörlésValóban kitűnő, helyzetelemző írás, semmi túlzás a rideg tények ismertetése,logikus sorrendben, jó érzéssel és szándékkal átfűtve, nemzeti öntudattal tálalva. NAGYON AKTUÁLIS, hogy a leírt számos ok miatt kimenjünk az utcára, nem bohóckodni mint ezek, hanem demonstrálni az erőnket, az akaratunkat, hazánkért, nemzeti identitásunkért,kultúránkért, múltunkéért, jelenünkért és jövőnkért, magyarságunkért.
VálaszTörlésAki nemérti, hogy a polémiának rég vége, nagyon mély lövészárkok vannak, te melyikben hu úzod meg magad... vagy nem
VálaszTörlésIgen, ahogy Bayer is mondta, menjünk az Újszínház elé demonstrálni Dörner és a kultúránk mellett. (Stoffán úr, mást jelent a magyar gyilkos és a magyargyilkos, de ezt Ön is tudja. Kérem, javítsa ezt ki a második sorban!)
VálaszTörlés