Íme az ördögi terv!
A főpolgármester jogköreit erősíti a Fővárosi Önkormányzat új
SZMSZ-ére vonatkozó javaslat. Bizonyos kérdésekben egyedül döntene,
csökkentené a minősített többséget igénylő tárgykörök számát, de másolná
a kormány Nemzeti Konzultációját is Karácsony Gergely.
Megjelent
a Fővárosi Önkormányzat új Szervezeti és Működési Szabalyzatára
vonatkozó előterjesztés. A Karácsony Gergely által előterjesztett
javaslat részleteiből jól látszik, hogy a főpolgármester a saját
hatásköreit akarja szélesíteni, de jelentősen csökkenti az előző
szervezeti és működési szabályzathoz képest azon a tárgykörök számát is,
amelyekhez minősített többségre van szükség.
Több jogkör kerül főpolgármesterhez
A javaslat (21. § 6. bekezdése) alapján például a Fővárosi Közgyűlés ezentúl csak a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet az önkormányzati tulajdonú cégek ügyeiben a fővárosi önkormányzat által magához vont és a közgyűlés más szervére át nem ruházott hatáskörök gyakorlásáról, a tanácsnok feladatköréről, valamint a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról szóló kormányhatározatban meghatározott ügyekben.
Ugyancsak újítás (24. § 3. bekezdése), hogy a közgyűlésnek és a bizottságnak (59. §) sem kell határozatképesnek lennie az egyes napirendi pontok tárgyalása közben, csak akkor, amikor a döntés megszületik. Vagyis elég, ha a közgyűlési tagok csak a szavazásra mennek be megnyomni a szavazógombot.
Az új szabályzat (33. §) szerint csak az ülést megelőző nap 12 óráig lehet írásban módosító javaslatot benyújtani a napirendi illetve kiegészítő javaslatok közt szereplő előterjesztéshez. A módosítás felveti a kérdést, mi történik majd azokkal az anyagokkal, amelyeket a közgyűlés helyszínén vagy az azt megelőző napon osztottak ki. Ez azért is érdekes újítás, mert (33. § 4. bekezdése szerint) a főpolgármesternek egyedüli (!) joga marad írásbeli módosítót benyújtani a döntéshozatal megkezdéséig.
A szabályzat (37.§ 2. és 3. bekezdése) szerint ráadásul a Közgyűlés nem is szavazhat a módosító javaslatról, ha az a főpolgármester kizárólagos jogában benyújtott előterjesztéshez kapcsolódik és azt a főpolgármester nem támogatja.
Kevesebb ügyben lesz szükség minősített többségre
A szabályzat (40. §) szerint jelentősen csökken azon ügyek köre is a korábbi SZMSZ-hez képest, amelyekhez a Közgyűlés minősített többségének döntése szükséges (például a sürgősségi indítvány napirendre vételéhez és a Közgyűlés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat napirendre vételéhez sem lesz szükség a minősített többségre a javaslat szerint).
Egymaga döntene bizonyos kérdésekben és másolná a Nemzeti Konzultációt Karácsony
Az új szabályzat (93. §) szerint a főpolgármester „a főváros érdekeinek védelmében” döntést hozhat „minden olyan ügyben, amely szerepelt a Közgyűlés ülésének napirendi javaslatában vagy elfogadott napirendjén, de arról a Közgyűlés [...] két egymást követő alkalommal nem döntött.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy kérdésben két egymást követő ülésen nem született döntés, akkor arról a jövőben egyszemélyben maga Karácsony Gergely fog dönteni.
A fentieken kívül a dokumentum (111. §) szerint a főpolgármester a (Nemzeti Konzultációhoz hasonlóan) „kezdeményezheti, hogy a fővárosi lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, tizennegyedik életévüket betöltött polgárok valamely, Budapest Főváros Önkormányzata feladatait érintő kérdésben” írásban véleményt nyilvánítsanak. Vagyis fővárosi konzultációt indíthat.
Írta: Kereki Gergő
www.mandiner.hu
Több jogkör kerül főpolgármesterhez
A javaslat (21. § 6. bekezdése) alapján például a Fővárosi Közgyűlés ezentúl csak a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet az önkormányzati tulajdonú cégek ügyeiben a fővárosi önkormányzat által magához vont és a közgyűlés más szervére át nem ruházott hatáskörök gyakorlásáról, a tanácsnok feladatköréről, valamint a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról szóló kormányhatározatban meghatározott ügyekben.
Ugyancsak újítás (24. § 3. bekezdése), hogy a közgyűlésnek és a bizottságnak (59. §) sem kell határozatképesnek lennie az egyes napirendi pontok tárgyalása közben, csak akkor, amikor a döntés megszületik. Vagyis elég, ha a közgyűlési tagok csak a szavazásra mennek be megnyomni a szavazógombot.
Az új szabályzat (33. §) szerint csak az ülést megelőző nap 12 óráig lehet írásban módosító javaslatot benyújtani a napirendi illetve kiegészítő javaslatok közt szereplő előterjesztéshez. A módosítás felveti a kérdést, mi történik majd azokkal az anyagokkal, amelyeket a közgyűlés helyszínén vagy az azt megelőző napon osztottak ki. Ez azért is érdekes újítás, mert (33. § 4. bekezdése szerint) a főpolgármesternek egyedüli (!) joga marad írásbeli módosítót benyújtani a döntéshozatal megkezdéséig.
A szabályzat (37.§ 2. és 3. bekezdése) szerint ráadásul a Közgyűlés nem is szavazhat a módosító javaslatról, ha az a főpolgármester kizárólagos jogában benyújtott előterjesztéshez kapcsolódik és azt a főpolgármester nem támogatja.
Kevesebb ügyben lesz szükség minősített többségre
A szabályzat (40. §) szerint jelentősen csökken azon ügyek köre is a korábbi SZMSZ-hez képest, amelyekhez a Közgyűlés minősített többségének döntése szükséges (például a sürgősségi indítvány napirendre vételéhez és a Közgyűlés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat napirendre vételéhez sem lesz szükség a minősített többségre a javaslat szerint).
Egymaga döntene bizonyos kérdésekben és másolná a Nemzeti Konzultációt Karácsony
Az új szabályzat (93. §) szerint a főpolgármester „a főváros érdekeinek védelmében” döntést hozhat „minden olyan ügyben, amely szerepelt a Közgyűlés ülésének napirendi javaslatában vagy elfogadott napirendjén, de arról a Közgyűlés [...] két egymást követő alkalommal nem döntött.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy kérdésben két egymást követő ülésen nem született döntés, akkor arról a jövőben egyszemélyben maga Karácsony Gergely fog dönteni.
A fentieken kívül a dokumentum (111. §) szerint a főpolgármester a (Nemzeti Konzultációhoz hasonlóan) „kezdeményezheti, hogy a fővárosi lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, tizennegyedik életévüket betöltött polgárok valamely, Budapest Főváros Önkormányzata feladatait érintő kérdésben” írásban véleményt nyilvánítsanak. Vagyis fővárosi konzultációt indíthat.
Írta: Kereki Gergő
www.mandiner.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése