Ki mennyit kaszál a börtönbizniszen...
Bár nincs előírva kötelező jogi képviselet, a fogvatartottak kártérítési ügyeinek csaknem hetven százalékában ügyvéd járt el a Magyar Nemzet információi szerint. Ennek oka az lehet, hogy a védők jelentős haszonra, számításaink szerint összességében akár kétmilliárd forintra is szert tehettek a börtönbizniszből. Úgy tudjuk, ez az összeg magasabb, mintegy kétszerese lehet annak, amit a kártérítésekből kötelezően a panaszosok által elkövetett bűncselekmények sértettjeinek kellett tovább utalni.
A fogvatartottak kényelmetlenségei miatt megítélt kártérítések csaknem hetven százalékát ügyvédi letéti számlára utalták, azaz a nem egészen 13 ezer eddig lefolytatott eljárásból több mint kilencezerben biztosan volt jogi képviselője az államot perlő raboknak, letartóztatottaknak – értesült a Magyar Nemzet. A Soros-hálózat által támogatott jogvédők és a strasbourgi emberi jogi bíróság által kikényszerített kártalanítási törvény nem írt elő kötelező jogi képviseletet, a Helsinki Bizottság pedig már évekkel ezelőtt megkönnyítette a bírósághoz fordulást egy tömör és átlátható keresetminta közreadásával. Azt tehát, hogy az ügyvédek ilyen nagy gyakorisággal jelennek meg a börtönkártérítési ügyekben, leginkább a nagy biznisz, a könnyen megszerezhető pénz lehetősége indokolja.
A Magyar Nemzet által korábban már hivatkozott igazságügyi kimutatások szerint a büntetés-végrehajtási törvény 2017-es módosítása és 2019. december 31-e között 8,6 milliárd forintot pereltek ki az államtól a fogvatartottak. Információink szerint ebből valamivel több, mint egymilliárd forint a sértetti kártérítésre és a gyermektartási díjhátralékra kifizetett összeg, amit azért fontos kiemelni, mert az ellenzéki sajtóban számos olyan cikk jelent meg a börtönbiznisz védelmében, miszerint a fogvatartottak alig látnak valamit az „embertelen körülmények miatt” kapott milliókból, hiszen a pénz nagy része végül a bűncselekmények áldozatinál köt ki. Ez tehát nem igaz.
Visszatérve az ügyvédekhez, a kártérítési eljárásokban részt vevő prókátorok – forrásaink egybehangzó véleménye alapján – két nagy és egy harmadik, marginális csoportra oszthatók. Az utóbbiba mindössze néhány emberi jogi aktivista tartozik, akik meggyőződésből, pro bono segítenek a hozzájuk fordulóknak. A másik két, és létszámában meghatározó csoport között pedig csak annyi a különbség, hogy az egyikbe a „mindenért felszámolunk valamit”, a másikba pedig a „pusztán sikerdíjas” ügyvédek tartoznak.
Azt, hogy ki mennyit kaszál a börtönbizniszen, az ügyvédi titok miatt legfeljebb megbecsülni lehet. Azoknál, akik mindenért felszámolnak ellenszolgáltatást, egy konzultáció általában 30-50 ezer forintba kerül, és a kártérítési eljárások megindításához legalább egy találkozóra szükség van. Ha a fent említett, kerekítve kilencezer olyan ügynek, amiben ügyvéd járt el, csak a felében kértek pénzt a személyes egyeztetésért, akkor az összességében 135-225 millió forint bevételt jelent az érintett jogászok számára – tulajdonképpen egy pár perces beszélgetésért. A büntetés-végrehajtási bírósághoz címzett beadvány elkészítése további több tízezer forintba kerülhet, noha elkészítése a rendelkezésre álló minták, és a kötelező, valamennyi iratban ismétlődő panelek miatt nem igényel többet fél óránál. Az ügyvédek legnagyobb haszna viszont nyilvánvalóan a sikerdíjból származik. Ezek mértéke a megbízótól, a kártérítési összeg várható mértékétől, valamint a jogi képviseletet ellátó nevétől és vérmérsékletétől függően öt-tíz, de akár harminc százalék is lehet. Összességében tehát a fogvatartottakat képviselő ügyvédek együttesen akár kétmilliárd forint körüli hasznot is húzhattak a börtönbizniszen, ami majdnem kétszerese a sértetti kártalanításra fordított pénznek.
Mint ismert, Orbán Viktor évkezdő sajtótájékoztatóján egyebek közt arról beszélt, jogosan sérti az emberek igazságérzetét, hogy gyilkosok, gyermekgyilkosok, rablók, csalók, erőszaktevők az ügyvédjeik segítségével milliókat perelnek ki az államtól a börtönkörülményekre hivatkozva. A miniszterelnök ezért utasította az igazságügyi tárcát (IM), hogy vizsgálja felül a kártérítési rendszert, a kártalanítások kifizetését pedig egy kormányhatározattal felfüggesztették.
Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára ennek kapcsán csütörtök este a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta: minden jel szerint néhányan direkt a börtönbizniszre szakosodtak és folyamatosan perben állnak az állammal különböző szervezetek égisze alatt. A politikus kiemelte, „Európában körülbelül három-négy állam van, ahol ilyen iparágszerűen működik ez a történet. Nálunk is 2010 után indult be, pedig előtte biztos, hogy rosszabbak voltak a börtönviszonyok, ma száztíz százalék körülire sikerül visszaszorítani a telítettséget. Tehát folyamatosan javuló körülmények között, egyre több ügy van és egyre többet fizetünk. Valami nincs rendjén!” Hozzátette, meg kell húzniuk a szabályzásban a határvonalakat, hogy ne arra menjen el a pénz, hogy a bűnözők még egyfajta bónuszt is kapnak azok után, hogy a társadalmi igazságérzet és a jogi szabályzás után bekerülnek büntetésüket letölteni.
www.magyarnemzet.hu
Bár nincs előírva kötelező jogi képviselet, a fogvatartottak kártérítési ügyeinek csaknem hetven százalékában ügyvéd járt el a Magyar Nemzet információi szerint. Ennek oka az lehet, hogy a védők jelentős haszonra, számításaink szerint összességében akár kétmilliárd forintra is szert tehettek a börtönbizniszből. Úgy tudjuk, ez az összeg magasabb, mintegy kétszerese lehet annak, amit a kártérítésekből kötelezően a panaszosok által elkövetett bűncselekmények sértettjeinek kellett tovább utalni.
 |
| Forrás:Bama.hu |
A fogvatartottak kényelmetlenségei miatt megítélt kártérítések csaknem hetven százalékát ügyvédi letéti számlára utalták, azaz a nem egészen 13 ezer eddig lefolytatott eljárásból több mint kilencezerben biztosan volt jogi képviselője az államot perlő raboknak, letartóztatottaknak – értesült a Magyar Nemzet. A Soros-hálózat által támogatott jogvédők és a strasbourgi emberi jogi bíróság által kikényszerített kártalanítási törvény nem írt elő kötelező jogi képviseletet, a Helsinki Bizottság pedig már évekkel ezelőtt megkönnyítette a bírósághoz fordulást egy tömör és átlátható keresetminta közreadásával. Azt tehát, hogy az ügyvédek ilyen nagy gyakorisággal jelennek meg a börtönkártérítési ügyekben, leginkább a nagy biznisz, a könnyen megszerezhető pénz lehetősége indokolja.
A Magyar Nemzet által korábban már hivatkozott igazságügyi kimutatások szerint a büntetés-végrehajtási törvény 2017-es módosítása és 2019. december 31-e között 8,6 milliárd forintot pereltek ki az államtól a fogvatartottak. Információink szerint ebből valamivel több, mint egymilliárd forint a sértetti kártérítésre és a gyermektartási díjhátralékra kifizetett összeg, amit azért fontos kiemelni, mert az ellenzéki sajtóban számos olyan cikk jelent meg a börtönbiznisz védelmében, miszerint a fogvatartottak alig látnak valamit az „embertelen körülmények miatt” kapott milliókból, hiszen a pénz nagy része végül a bűncselekmények áldozatinál köt ki. Ez tehát nem igaz.
Visszatérve az ügyvédekhez, a kártérítési eljárásokban részt vevő prókátorok – forrásaink egybehangzó véleménye alapján – két nagy és egy harmadik, marginális csoportra oszthatók. Az utóbbiba mindössze néhány emberi jogi aktivista tartozik, akik meggyőződésből, pro bono segítenek a hozzájuk fordulóknak. A másik két, és létszámában meghatározó csoport között pedig csak annyi a különbség, hogy az egyikbe a „mindenért felszámolunk valamit”, a másikba pedig a „pusztán sikerdíjas” ügyvédek tartoznak.
Azt, hogy ki mennyit kaszál a börtönbizniszen, az ügyvédi titok miatt legfeljebb megbecsülni lehet. Azoknál, akik mindenért felszámolnak ellenszolgáltatást, egy konzultáció általában 30-50 ezer forintba kerül, és a kártérítési eljárások megindításához legalább egy találkozóra szükség van. Ha a fent említett, kerekítve kilencezer olyan ügynek, amiben ügyvéd járt el, csak a felében kértek pénzt a személyes egyeztetésért, akkor az összességében 135-225 millió forint bevételt jelent az érintett jogászok számára – tulajdonképpen egy pár perces beszélgetésért. A büntetés-végrehajtási bírósághoz címzett beadvány elkészítése további több tízezer forintba kerülhet, noha elkészítése a rendelkezésre álló minták, és a kötelező, valamennyi iratban ismétlődő panelek miatt nem igényel többet fél óránál. Az ügyvédek legnagyobb haszna viszont nyilvánvalóan a sikerdíjból származik. Ezek mértéke a megbízótól, a kártérítési összeg várható mértékétől, valamint a jogi képviseletet ellátó nevétől és vérmérsékletétől függően öt-tíz, de akár harminc százalék is lehet. Összességében tehát a fogvatartottakat képviselő ügyvédek együttesen akár kétmilliárd forint körüli hasznot is húzhattak a börtönbizniszen, ami majdnem kétszerese a sértetti kártalanításra fordított pénznek.
Mint ismert, Orbán Viktor évkezdő sajtótájékoztatóján egyebek közt arról beszélt, jogosan sérti az emberek igazságérzetét, hogy gyilkosok, gyermekgyilkosok, rablók, csalók, erőszaktevők az ügyvédjeik segítségével milliókat perelnek ki az államtól a börtönkörülményekre hivatkozva. A miniszterelnök ezért utasította az igazságügyi tárcát (IM), hogy vizsgálja felül a kártérítési rendszert, a kártalanítások kifizetését pedig egy kormányhatározattal felfüggesztették.
Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára ennek kapcsán csütörtök este a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta: minden jel szerint néhányan direkt a börtönbizniszre szakosodtak és folyamatosan perben állnak az állammal különböző szervezetek égisze alatt. A politikus kiemelte, „Európában körülbelül három-négy állam van, ahol ilyen iparágszerűen működik ez a történet. Nálunk is 2010 után indult be, pedig előtte biztos, hogy rosszabbak voltak a börtönviszonyok, ma száztíz százalék körülire sikerül visszaszorítani a telítettséget. Tehát folyamatosan javuló körülmények között, egyre több ügy van és egyre többet fizetünk. Valami nincs rendjén!” Hozzátette, meg kell húzniuk a szabályzásban a határvonalakat, hogy ne arra menjen el a pénz, hogy a bűnözők még egyfajta bónuszt is kapnak azok után, hogy a társadalmi igazságérzet és a jogi szabályzás után bekerülnek büntetésüket letölteni.
Titkolóznak a védők
Az érintett ügyvédektől szerettük volna megtudni, milyen összegű sikerdíjakat számolnak fel a kártérítési ügyekben, de a titoktartásra hivatkozva elutasították a választ. Az egyik ismert ügyvéd, Szikinger István a Magyar Nemzetnek annyit mondott: arról, hogy ki mennyi sikerdíjat kér el az ügyfeleitől, nincs információja, az ügyvédek még a munkadíjuk összegét sem szokták megosztani egymással. – Kifejezetten börtönkártérítéssel kapcsolatos ügyeket személy szerint sosem vállaltam, kizárólag a már meglévő ügyfeleimnek segítettem, amennyiben a rossz tartási körülmények miatt erre szükség volt. Emiatt azonban külön díjat, sikerdíjat nem számoltam fel – hangsúlyozta. Magyar György az ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem beszélt pontos számadatokról. – Ügyvédi irodánk egyébként 2017 óta nem vállalt börtönkártérítésekkel kapcsolatos megbízást, vagyis azóta, mióta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága helyett a magyar bíróságok kezelik ezeket az ügyeket – fűzte hozzá. Megjegyezte, utoljára akkor járt börtönben, amikor Balla Irmát meggyilkolták és a fiát vádolták az elkövetésével.www.magyarnemzet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése