Kövér László: „fehér, keresztyén, heteroszexuális férfi vagyok – ráadásul magyar!

A Házelnök politikai bombát robbantott.
Kövér László az interjú legelején leszögezte:

Mielőtt bármilyen témába belekezdenénk, a miheztartás végett szeretném leszögezni: fehér, keresztyén, heteroszexuális férfi vagyok – ráadásul magyar! Mindezt a Teremtőtől kaptam, nem az én érdemem, de büszkén vállalom. A niedermüllerek meg válasszák ki a színt és a megfelelő geometriai formát, szívesen felvarrom a kabátomra. Csak azért, hogy tudják: melyik sereghez tartozom.

Arra a kérdésre, hogy kell-e, és ha igen, akkor miben kellene változnia a kormánypártnak, Kövér László úgy válaszolt, hogy:

Minden egyes alkalommal új mérkőzés kezdődik, és meg kell küzdeni a sikerért, nem szabad az ellenfelet lebecsülni. Van azonban egy másik tanulság is, mégpedig az, hogy változik a választói közönség. Belépnek a fiatal, új szavazók, akiknek – többek között – teljesen mások a médiafogyasztási szokásaik, mint az idősebbeknek.

Szerinte a fiatalok megszólítása azért is nehéz feladat, mert ők olyan életszakaszban vannak, amikor valamivel szemben határozzák meg magukat, és nem akarnak azonosulni az előttük járó nemzedékek által meghatározott világgal. De az biztos, hogy nem a fiatalokra vonatkozó kormányzati politikánkat kell megváltoztatni, mert a kormány politikája épphogy róluk szól. Fontos viszont a közéletbe való bevonásuk, ebben pedig alternatívát kell tudni mutatni azzal szemben, amit ma például a Momentum csinál.

Tény, ők a fiatalabbak közt komoly teret nyertek azzal, hogy egyfajta virtuális világot építenek fel, s annak eszközrendszerével próbálják a fiatalokat mozgósítani. Energiaforrásként pedig a gyűlölet felszítása szolgál, miként a többi ellenzéki párt számára is. Megjegyzem, száz éve Korvin Ottó és Szamuely Tibor, akiknek a neve összeforrt a magyarországi vörösterrorral, huszonöt, illetve huszonnyolc évesen akarta megmondani, hogyan kell élni – minden hagyományt leköpve, minden társadalmi normát félrerúgva – egy ezeréves országban. Akinek pedig nem tetszett, felakasztották az út menti fára, vagy belelőtték a Dunába. A momentumos gyerekek – kiegészítve a Jakab-félékkel és a tordaibencékkel – pontosan ilyenek. A mi oldalunkon sokan lebecsülik ezeket a fiúkat és lányokat, akik valójában semmiben nem különböznek a Lenin-fiúktól, csak nem vörös, hanem lila vagy szivárványos zászló alatt vonulnak.

Kövér arról is beszélt, hogy a saját feladatát már elvégezte a fiatalok megszólítása terén, a leckét teljesítette, három felnőtt gyereke van, akik a családalapítás küszöbén állnak és a jó oldalra voksoltak, a polgári oldalra voksoltak.

Ha minden keresztény gondolkodású, konzervatív értékrendű, nemzeti érzelmű szimpatizánsunk, választónk a saját családjában el tudná végezni ezt a munkát, amelyre én magánemberként büszke vagyok, akkor most kicsit jobban állnánk.

A Fidelitas felé is odaszúrt egy kicsit:

Azoknak a fiataloknak, akik a Fidelitasban ügyködnek, vagy azonosulnak a Fidesz értékrendjével, és esetleg úgy érzik, hogy az utóbbi években számos őket érintő pozitív intézkedés történt, kicsit aktívabbnak és találékonyabbnak kell lenniük, hogy meg tudják győzni a saját korosztályukat. Én a saját gyermekeimet meg tudom szólítani, de a tőlem idegen, pláne a nem elkötelezett közegben szocializálódott fiatalok szemében a távolból, a médián keresztül ugyanolyan unalmas öregember vagyok, mint húszéves koromban az én szememben azok, akik átlépték a hatvanat. Mi tudunk segíteni, de nekik kell kitalálni, hogy az üzenetet hogyan kell eljuttatni.

Kövér beszélt a közélet eldurvulásáról is. Szerinte lényegében megszűnt a parlamenti párbeszéd. Az ellenzék részéről nincsenek érvek, csak minősítések és gyalázkodások, az értelmes, higgadt vita egyszerűen kiment a divatból. A politikát ma a totális háború jellemzi. Az ellenzék minden ideológiai, tartalmi kérdést félretol, csak az számít neki, hogy a gyűlölt Fidesszel szemben minél nagyobb energiát tudjon mozgósítani. Kövér szerint a Fidesz sohasem lépett át bizonyos morális határokat, szemben az ellenzékkel, amely folyamatosan sért meg kormánypárti képviselőket emberi mivoltukban. Márpedig az ellenzéknek semmiféle oka sincs arra, hogy így viselkedjen:

A törvényalkotás évek óta a normális kerékvágásban halad. Az ellenzéknek az a problémája, hogy tehetségtelen és mondanivaló híján van.

Az ellenzékről adott kritikája megítélése szerint Budapest vonatkozásában is érvényes.

Budapesten minden, ami hozzájárult ahhoz, hogy a város Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontja legyen, a Fidesz kormányzása alatt valósult meg. Ők nem tudnak építeni, ha pedig véletlenül kormányon vannak, csak rombolnak.

A Fidesz nagy öregje Karácsony Gergelyről egészen lesújtó véleménnyel van:

Napról napra erősödik a meggyőződésem, hogy ilyen gyenge képességű ember még nem állt Budapest élén, beleértve az 1990 előtti tanácselnököket is. Karácsony Gergely egy PR-huszár, de még abban sem igazán jó – gondoljunk csak a biciklizős színjátékára. Zuglóban katasztrofális polgármesteri teljesítményt nyújtott, főpolgármesterként pedig ott gáncsolja a kormányt, ahol csak lehet, s próbálja zsarolni olyan ügyekben, amelyek elsősorban a budapestiek érdekeit, jóllétét, kényelmét és gazdasági érdekeit szolgálnák. Igyekszik egyfajta elnyomott, támadott pozícióban tetszelegni, amit valószínűleg Demszky Gábortól lesett el, hiszen ő még Horn Gyulával szemben is előadta ezt a szerepet. Az első száz napban nem volt képes mérhető teljesítményt felmutatni.

Arra a kérdésre, hogy kivel ért egyet – Schmidt Máriával, aki szerint a klímavészhelyzet az ideológia nélkül maradt európai baloldal eszköze, vagy Orbán Viktorral, aki szerint, ha valaki azt gondolja, hogy a klímaváltozás politikai trükk, az nem normális – Kövér úgy válaszolt, hogy a klímaváltozást épp ésszel nem lehet eltagadni.
„Azok oldalán állok, akik hajlandók elismerni, hogy az emberi beavatkozás ebben nagy valószínűséggel jelentős szerepet játszik.” Ugyanakkor a józan ész alapján kellene feltenni a kérdéseket:

De vajon kiszámolták-e a környezetért aggódó, a klímaváltozás ellen lázadó, az előző generációkat leminősítő, egészen durva, a kínai kulturális forradalomra jellemző stílusban gyalázkodó fiatalok azt, hogy mekkora az okostelefonok környezeti lábnyoma? És hajlandók-e lemondani róla? Mert nem életszükséglet, hogy az ember hárompercenként megnézze, nem maradt-e le valamiről, ami amúgy is tökéletesen érdektelen. Valójában csak azt tudjuk, s azt is csak homályosan, hogy kevesebbet kellene fogyasztani. De talán nem a megszületendő gyermekek számát kellene csökkenteni – főleg nem itt, az elöregedő Európában –, hanem sokkal inkább a ma élők fogyasztását. Mindenkitől elvárható, hiába csak tizennyolc-húsz éves, hogy komoly dolgokról csak komolyan beszéljen.

Kövér szerint amellett, hogy a klímaváltozás létező probléma, egyben a baloldal eszköze is. A jelenség mögött szerinte egy globalista érdek- és erőcsoport tudatos manipulációja áll. Nem álproblémáról van szó, hanem egy létező problémát olyan eszközként használnak fel, amely tovább erősíti a nemzetek felett kiépítendő hatalmukat, illegitim befolyásukat.

Már nemcsak a nemzeti kultúrák lezüllesztésével, a hitbéli meggyőződés kártékonnyá minősítésével, a nemi önazonosság erőszakkal való elvételével, a hagyományos értékek és normák lenullázásával próbálkoznak, hanem generációkat állítanak egymással szembe. Tapasztalatlan és manipulálható gyermekeket használnak fel, és »greenjugendet« csinálnak belőlük. Egy újabb totalitárius ideológia és rendszer van kiépülőben, amelynek a tudatipar kézben tartásával már nem lesz szüksége a nácikéhoz és a kommunistákéhoz hasonló fizikai elnyomó gépezetre. Csak most érthetjük meg igazán Orwell 1984 című negatív utópiájának valódi üzenetét.

www.888.hu