Hamis állítások. Hazugságok. - Apáti Bence írása.
Április 4-én, szombaton közös nyilatkozatban tiltakoztak az ellenzéki polgármesterek a kormány járványügyi intézkedései ellen.
Ami már csak azért is meglepő, mert aki csak az összellenzék berkeibe tartozó politikusok, a hazai meg a balliberális sajtó beszámolóiból, nyilatkozataiból tájékozódik, illetve próbálja megérteni a magyarországi helyzetet és a körülötte lévő világot, az joggal gondolhatja úgy, hogy ugyan lehet, sőt nem teljesen elképzelhetetlen, hogy valaha, régen, amikor még a jóságos és szinte felfoghatatlanul demokratikus Gyurcsány Ferenc kormányozta az országot, még léteztek ellenzéki pártok és politikusok, de ezek az emberek hamarosan a kamerákkal, szögesdrótokkal és Orbán fasisztoid, bezárkózó, idegengyűlölő, a legkevésbé sem haladó politikáját támogató vérszomjas és rasszista kutyák által védett börtöneiben senyvednek. Szorosan, embertelen módon egymáshoz zsúfolva.
Merthogy diktatúra van. Megint. Újból. Folyamatosan.
Két hete viszont még az eddiginél is nagyobb diktatúra van. A diktatúránál is diktatúrább van. Olyan, amilyet még nem látott a világ. Sztálin és Rákosi rendszere a fasorban sincs ahhoz képest, amivé Orbán Viktor változtatta az országot. Mert – mondják – a kormány a világot sújtó pandémia miatt a legtöbb országhoz hasonlóan már rendeleti úton irányítja az országot. Ám ha más országok hasonló módon szervezik meg a védekezést, az a demokrácia fényes diadala a járvány fölött. Fény az éjszakában. De itt valami egészen mást jelent.
Magyarországon tíz éve diktatúra van, tíz éve minden hónapban sárba döngölik a demokráciát, a jogállamiságot, itt tíz éve kéthavonta megszűnik a sajtószabadság. Itt demokratikus úton képtelenség leváltani a kormányt.
Erről, ezekről nyilatkozgatnak az októberi önkormányzati választáson kerületeket és városokat nyerő ellenzéki politikusok. Erről, ezekről írnak az ellenzék kampányát aktívan segítő ellenzéki újságok.
A cikkeket jegyző újságírók pedig annyira függetlenek és objektívek, hogy az elmúlt időszakban egy szabad szemmel is jól látható részük elszegődött valamelyik ellenzéki polgármester stábjához tanácsadónak. Így ma már bruttó egymillió forintért lakájsajtózzák, propagandistázzák a nem baloldali médiumokat. Tényleg olyan ez, mint egy Örkény-egyperces!
Csak épp tíz éve ezt kell olvasnunk.
Szóval április 4-én a kerületeiket a diktatúra intézkedései miatt börtönből irányító ellenzéki polgármesterek közösen tiltakoztak amiatt, mert a diktatúra által működtetett operatív törzs nem azonnal, abban a szent minutumban tájékoztatja őket, amint elküldték a kérdéseiket. Mert ők tényleg azt hiszik, hogy az az önkormányzás, ha kérdéseket tehetnek fel. A diktatúra meg az, ha a kérdéseikre nem azonnal kapnak választ. Ami nyilvánvalóan összefüggésben állhat azzal, hogy minden ellenzéki polgármester alkalmaz egy vagy több volt ellenzéki újságírót. Pikó András volt klubrádiós műsorvezetőről nem is szólva, aki jelenleg a nyolcadik kerületet látványvezeti.
A haladó sajtóból az önkormányzatokba ejtőernyőzött „médiaszakemberek” pedig tényleg csak ahhoz értenek, hogy válaszok helyett kérdéseket tegyenek fel. Pedig most cselekedni kell. Cselekedni kellene. Karácsony Gergely is láthatóan úgy szédeleg a rászakadt felelősség súlya alatt, mint egy nagyképű és kivattázott mérleggel rendelkező bokszoló, akit eltalált egy széles jobbcsapott. Csütörtökön is fél napig toporzékolt amiatt, mert a diktátor rá és az önkormányzatokra bízta a kijárási korlátozásokhoz kapcsolódó jogköröket.
Mindezt úgy, hogy másfél hete még az ellenkezője miatt kapott kisebb rohamot. Napi három Facebook-posztban kesergett amiatt, hogy az „interjúmegkereséseire” nem azonnal reagál a kormány, az operatív törzs és Orbán Viktor. Épp csak azt nem teszi hozzá, hogy nem olvasták be az összes – mind a tizennyolc kérdését – az operatív törzs tájékoztatóján. Csak nyafog, hisztizik, most éppen amiatt, hogy neki nem mondja meg a diktatúra, mit tehet és mit nem.
Pedig van stábja.
Negyvenegy tanácsadót fizet közpénzből, akik akár utána is nézhetnének helyette bruttó egymillió forintból, hogy milyen lehetőségei vannak. Ha már a főpolgármester teljességgel alkalmatlan és cselekvőképtelen ebben a mostani krízishelyzetben. Ha összeomlik a felelősség súlya alatt. Karácsony Gergely és ellenzéki polgármestertársai összekeverik az önkormányzást az ellenzéki revolver-újságírással. Azt hiszik, hogy az Orbán Viktorhoz intézett keményebbnél keményebb, a haladó sajtó vallatószobáinak hangulatát idéző kérdésektől fog működni egy önkormányzat.
Ezt látták, ezt tanulták az ellenzéki médiumokból érkezett tanácsadóiktól.
„Sem a kormányhivatalok, sem az operatív törzs nem szolgáltat a válságkezelést megkönnyítő információkat, kérdéseinkre, felvetéseinkre késve vagy egyáltalán nem érkezik válasz.” Írja a tizennégy budapesti polgármester. Ami már csak azért is abszurd, mert ha kiszámoljuk, hogy ez mit jelent a gyakorlatban – önkormányzatonként mondjuk négy kérdés –, akkor arra jutunk, hogy az operatív törzs cselekvés helyett napi ötvenhat kérdésre lenne kénytelen válaszolgatni. És akkor még bele sem számoltuk a diktatúra által betiltott másik tizennégy ellenzéki médium naponta feltett elmés kérdéseit. Például ezt az Indextől: „Kijelenthető-e, hogy Magyarországon járvány van?” És ezek igazából sok esetben nem is kérdések, hanem állítások. Hamis állítások. Hazugságok.
Legutóbb például a CNN Kálmán Olgája égett egy hatalmasat, bebizonyítva, hogy milyen átlátszó, könnyen ellenőrizhető és megcáfolható hazugságokkal próbálja a kormányt támadni és hitelteleníteni, sőt megbuktatni a hazai és külföldi fősodratú média.
A CNN riportere az állította – független-objektív nyelven: kérdezte –, hogy Magyarországon beszüntették a parlamentet. Szijjártó Péter külügyminiszter persze azonnal helyretette a bicskanyitogatóan modoros „újságírónőt”, hiszen az állítása – a kérdés – hazugság volt, a parlament továbbra is zavartalanul ülésezik, az ellenzéki politikusok a tomboló diktatúra ellenére senkitől és semmitől sem zavartatva továbbra is fröcsögve tombolhatnak.
Apáti Bence - www.magyarnemzet.hu
Április 4-én, szombaton közös nyilatkozatban tiltakoztak az ellenzéki polgármesterek a kormány járványügyi intézkedései ellen.
Ami már csak azért is meglepő, mert aki csak az összellenzék berkeibe tartozó politikusok, a hazai meg a balliberális sajtó beszámolóiból, nyilatkozataiból tájékozódik, illetve próbálja megérteni a magyarországi helyzetet és a körülötte lévő világot, az joggal gondolhatja úgy, hogy ugyan lehet, sőt nem teljesen elképzelhetetlen, hogy valaha, régen, amikor még a jóságos és szinte felfoghatatlanul demokratikus Gyurcsány Ferenc kormányozta az országot, még léteztek ellenzéki pártok és politikusok, de ezek az emberek hamarosan a kamerákkal, szögesdrótokkal és Orbán fasisztoid, bezárkózó, idegengyűlölő, a legkevésbé sem haladó politikáját támogató vérszomjas és rasszista kutyák által védett börtöneiben senyvednek. Szorosan, embertelen módon egymáshoz zsúfolva.
Merthogy diktatúra van. Megint. Újból. Folyamatosan.
Két hete viszont még az eddiginél is nagyobb diktatúra van. A diktatúránál is diktatúrább van. Olyan, amilyet még nem látott a világ. Sztálin és Rákosi rendszere a fasorban sincs ahhoz képest, amivé Orbán Viktor változtatta az országot. Mert – mondják – a kormány a világot sújtó pandémia miatt a legtöbb országhoz hasonlóan már rendeleti úton irányítja az országot. Ám ha más országok hasonló módon szervezik meg a védekezést, az a demokrácia fényes diadala a járvány fölött. Fény az éjszakában. De itt valami egészen mást jelent.
Magyarországon tíz éve diktatúra van, tíz éve minden hónapban sárba döngölik a demokráciát, a jogállamiságot, itt tíz éve kéthavonta megszűnik a sajtószabadság. Itt demokratikus úton képtelenség leváltani a kormányt.
Erről, ezekről nyilatkozgatnak az októberi önkormányzati választáson kerületeket és városokat nyerő ellenzéki politikusok. Erről, ezekről írnak az ellenzék kampányát aktívan segítő ellenzéki újságok.
A cikkeket jegyző újságírók pedig annyira függetlenek és objektívek, hogy az elmúlt időszakban egy szabad szemmel is jól látható részük elszegődött valamelyik ellenzéki polgármester stábjához tanácsadónak. Így ma már bruttó egymillió forintért lakájsajtózzák, propagandistázzák a nem baloldali médiumokat. Tényleg olyan ez, mint egy Örkény-egyperces!
Csak épp tíz éve ezt kell olvasnunk.
Szóval április 4-én a kerületeiket a diktatúra intézkedései miatt börtönből irányító ellenzéki polgármesterek közösen tiltakoztak amiatt, mert a diktatúra által működtetett operatív törzs nem azonnal, abban a szent minutumban tájékoztatja őket, amint elküldték a kérdéseiket. Mert ők tényleg azt hiszik, hogy az az önkormányzás, ha kérdéseket tehetnek fel. A diktatúra meg az, ha a kérdéseikre nem azonnal kapnak választ. Ami nyilvánvalóan összefüggésben állhat azzal, hogy minden ellenzéki polgármester alkalmaz egy vagy több volt ellenzéki újságírót. Pikó András volt klubrádiós műsorvezetőről nem is szólva, aki jelenleg a nyolcadik kerületet látványvezeti.
A haladó sajtóból az önkormányzatokba ejtőernyőzött „médiaszakemberek” pedig tényleg csak ahhoz értenek, hogy válaszok helyett kérdéseket tegyenek fel. Pedig most cselekedni kell. Cselekedni kellene. Karácsony Gergely is láthatóan úgy szédeleg a rászakadt felelősség súlya alatt, mint egy nagyképű és kivattázott mérleggel rendelkező bokszoló, akit eltalált egy széles jobbcsapott. Csütörtökön is fél napig toporzékolt amiatt, mert a diktátor rá és az önkormányzatokra bízta a kijárási korlátozásokhoz kapcsolódó jogköröket.
Mindezt úgy, hogy másfél hete még az ellenkezője miatt kapott kisebb rohamot. Napi három Facebook-posztban kesergett amiatt, hogy az „interjúmegkereséseire” nem azonnal reagál a kormány, az operatív törzs és Orbán Viktor. Épp csak azt nem teszi hozzá, hogy nem olvasták be az összes – mind a tizennyolc kérdését – az operatív törzs tájékoztatóján. Csak nyafog, hisztizik, most éppen amiatt, hogy neki nem mondja meg a diktatúra, mit tehet és mit nem.
Pedig van stábja.
Negyvenegy tanácsadót fizet közpénzből, akik akár utána is nézhetnének helyette bruttó egymillió forintból, hogy milyen lehetőségei vannak. Ha már a főpolgármester teljességgel alkalmatlan és cselekvőképtelen ebben a mostani krízishelyzetben. Ha összeomlik a felelősség súlya alatt. Karácsony Gergely és ellenzéki polgármestertársai összekeverik az önkormányzást az ellenzéki revolver-újságírással. Azt hiszik, hogy az Orbán Viktorhoz intézett keményebbnél keményebb, a haladó sajtó vallatószobáinak hangulatát idéző kérdésektől fog működni egy önkormányzat.
Ezt látták, ezt tanulták az ellenzéki médiumokból érkezett tanácsadóiktól.
„Sem a kormányhivatalok, sem az operatív törzs nem szolgáltat a válságkezelést megkönnyítő információkat, kérdéseinkre, felvetéseinkre késve vagy egyáltalán nem érkezik válasz.” Írja a tizennégy budapesti polgármester. Ami már csak azért is abszurd, mert ha kiszámoljuk, hogy ez mit jelent a gyakorlatban – önkormányzatonként mondjuk négy kérdés –, akkor arra jutunk, hogy az operatív törzs cselekvés helyett napi ötvenhat kérdésre lenne kénytelen válaszolgatni. És akkor még bele sem számoltuk a diktatúra által betiltott másik tizennégy ellenzéki médium naponta feltett elmés kérdéseit. Például ezt az Indextől: „Kijelenthető-e, hogy Magyarországon járvány van?” És ezek igazából sok esetben nem is kérdések, hanem állítások. Hamis állítások. Hazugságok.
Legutóbb például a CNN Kálmán Olgája égett egy hatalmasat, bebizonyítva, hogy milyen átlátszó, könnyen ellenőrizhető és megcáfolható hazugságokkal próbálja a kormányt támadni és hitelteleníteni, sőt megbuktatni a hazai és külföldi fősodratú média.
A CNN riportere az állította – független-objektív nyelven: kérdezte –, hogy Magyarországon beszüntették a parlamentet. Szijjártó Péter külügyminiszter persze azonnal helyretette a bicskanyitogatóan modoros „újságírónőt”, hiszen az állítása – a kérdés – hazugság volt, a parlament továbbra is zavartalanul ülésezik, az ellenzéki politikusok a tomboló diktatúra ellenére senkitől és semmitől sem zavartatva továbbra is fröcsögve tombolhatnak.
Apáti Bence - www.magyarnemzet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése