Demszky Gábor méltó örököse

Halálos játékot űznek!
Karácsony Gergely ugyanazt a régi játékot űzi, amivel Demszky Gábor húsz évig képes volt a kormányzás látszatát kelteni a fővárosban. A főpolgármester szerepében ezúttal Karácsony Gergely, a kabinetet pedig most a negyedik Orbán-kormány játssza.

A képlet roppant egyszerű: adott egy, a földi paradicsomot maga elé képzelő főpolgármester, aki a csillagos eget is leálmodja az égről azért, hogy Budapest európai világvárossá váljon. Az emberek ingyenpénzben fürödnének, a tömegközlekedés Bécset, sőt Londont is megszégyenítené, aminek árát a bolygót tönkrevágó autósok fizetnék ki. Az emberek önfeledten jógáznának a hídon, biciklisek szállnának tova a lemenő nap fényében, a föld alatt pedig suhanna az ötös, hatos, tízes metró. Ezzel szemben ott áll az elvetemült kormány, amely mindent megtesz annak érdekében, nemhogy világváros ne legyen Budapestből, de leginkább maradjon a középkorban a poros Pest. Kivéreztetné a várost, a földi Kánaánt elhozni kívánó főpolgármestert pedig ott gyepálja, ahol éri, pedig az csak jót akar. Bár kormányok jöttek-mentek – legyenek azok jobb- vagy baloldaliak –, ez a képlet mindig működött, Demszky húsz évig képes volt elhitetni a budapestiekkel, hogy nem ő alkalmatlan, hanem Budapest áll hadban a világgal, és ha szét is lopják a háta mögött a várost, ő arról mit sem tud. Karácsony ugyanezt a taktikát választotta, ami a vírusjárvány idején mindennél jobban kiviláglik.
Az áldozati bárány szerepét alakítók egyik legjelentősebb fegyvere a kettős beszéd. Nézzük meg, Karácsony hogyan is játssza ki ezt a kártyát. A főpolgármester ugyanis rendkívüli ügyességgel hárítja el magától a felelősséget. Amikor valamit lépnie kellene a vírus elleni védekezésben, akkor kijelenti, hogy „a járványügyi védekezés az egy kormányzati feladat”. Amikor azonban pénzt szeretne kunyerálni az államtól, akkor hirtelen az önkormányzatok a legnagyobb kríziskezelők: „a védekezés szempontjából az önkormányzatoknak, Budapestnek is rengeteg feladata van.”
A pénz kardinális kérdés, abból sosem lehet elég. Nincs is, ami természetesen a kormányzat hibája: „az önkormányzat nem tud újabb adókat kivetni, nem tud az Európai Unióhoz fordulni, és nem tud adósságot fölvenni.” Ez a kijelentés több ponton is hibádzik. Egyrészt Karácsony Gergely ősszel még azzal kampányolt, hogy be fogja vezeti a fővárosban a dugódíjat, valamint ki fogja vetni minden 500 milliónál nagyobb értékű ingatlanra a vagyonadót. Felmerülhet bennünk, hogy akkor mikor hazudott a főpolgármester, most vagy a kampányhajrában? Másrészt természetesen az sem igaz, hogy a Budapest ne tudna az EU-hoz fordulni. Karácsony ugyanis az önkormányzati kampányban és az azóta eltelt időszakban többször is járt Brüsszelben. Számos uniós bürokratával tárgyalt, akiktől azt kérte, hogy a városok közvetlenül – vagyis a kormányt megkerülve – kaphassanak pénzt az uniótól. Ezenfelül Budapestnek képviselete is van Brüsszelben, melynek élére az EP-választáson leszereplő Jávor Benedeket nevezte ki Karácsony. Igaz, hogy Jávor Benedek – aki a járványt „ártalmatlannak” titulálta – lobbitevékenysége leginkább abban merül ki, hogy a magyar kormány feljelentéseit intézi Brüsszelben a budapestiek pénzéből. Miközben Karácsony azt kommunikálja, hogy a város nem vehet fel hitelt – ami szintén nem igaz, mert felvehet, csak a kormány engedélyével – egy másik, az egykor Adolf Hitlert éltető N1 TV-nek adott interjúban már arról beszél, hogy az Európai Fejlesztési Bankhoz fordult hitelért, hogy eladósíthassa a várost.
Karácsony elvtársai újfent a demokrácia halálát vizionálják, eközben a főpolgármester rendeleti kormányzással irányítja a várost a fővárosi közgyűlés nélkül. Ez persze teljesen más, mint a kormány által bevezetett rendeleti kormányzás, mert ezt a főpolgármester végzi. Budapest első embere igyekezett is mindenkik megnyugtatni, hogy ő sosem vetemedne arra, hogy egymaga határozzon fontos kérdésekben, döntései előtt mindig kikéri a frakciók véleményét, és csak konszenzusos ügyekben intézkedik. Ehhez képest kiderült, hogy Karácsony Gergely jelentősen megemelte a hozzá lojális fővárosi cégvezetők fizetését, és horribilis bónuszokkal kínálta meg őket. Vagyis visszaélt polgármesteri jogkörével, és ezek szerint bár semmire sincs, a cégvezetők bérének növelésére azért mégiscsak van pénz. Ugyanezt láthattuk annak idején Demszky Gábortól is, amikor a korábbi főpolgármester a végletekig eladósította a fővárost és a BKV-t, nokiás dobozokban mentek a csúszópénzek, miközben a kormányt vádolta azzal, hogy miatta képtelen finanszírozni a tömegközlekedést.
A cégvezetői emelés természetszerűleg járt a BKK vezérigazgatójának is, aki Karácsony Gergely mellett az első számú felelőse annak, hogy a BKK olyannyira lecsökkentette a tömegközlekedési eszközök számát, hogy a megállókban komoly tömegjelenetek alakultak ki. A vírus terjedésének visszafogása érdekében pontosan ezt kellett volna elkerülni. Amikor a főpolgármester észlelte a bajt, azonnal elhárította magától a felelősséget, mondván, utasításait rosszul hajtotta végre a BKK, és álruhás Mátyás királyként személyesen ellenőrizte a terepet. Az esetnek következménye azóta sem lett, hacsak a BKK-vezér fizetésemelését nem tekinthetjük annak. Ezenkívül a BKK vitte a polgármester látszatintézkedéseinek kampányát: biciklisávokat festettek fel több főútvonalra, hogy ezzel tudjon parádézni a zöld főpolgármester és annak helyettese. A Karácsony-féle látványpékség legújabb eleme pedig, hogy kötelező lesz maszkot hordani a tömegközlekedési járműveken, majd valamikor április végétől. Miközben persze Karácsony prémiumot osztogatott a cégvezetőknek, megállás nélkül hallható az a kommunikáció, hogy a tömegközlekedés költségvetéséből hetente egymilliárd forint esik ki a járvány miatt. De akkor mire a prémium?
Ha már nem sikerült kezelni sem az idősek otthonaiban, sem a tömegközlekedés szintjén a járványhelyzetet, legalább látszatintézkedésekben nagyon erős a városvezető. A biciklisávok felfestését már említettük, de nem mehetünk el szó nélkül a budapesti épületek fényfestése mellett sem. Ugyanis Karácsony Gergely eddig nem érezte fontosnak, hogy például a Pesti úti idősek otthonában látogatást tegyen, karitatív tevékenységeket folytasson, esetleg idős embereknek segítsen, adományt gyűjtsön. Ehhez képest például tisztelete jeléül fehérre módosította egy napra a Lánchíd díszkivilágítását, és csatlakozott a főváros is ahhoz a bukaresti művészek által indított kezdeményezéshez, melynek keretében szívecskét festettek fényjátékkal a budapesti városháza épületére. Ez ám a nem semmi, mondhatnánk, ha nem érne mindez pontosan annyit.
Karácsony Gergely és társulata eddig nem csinált mást, mint a kormányt hibáztatta, és ezzel egy időben apróért nyújtotta a tenyerét, ugyanúgy, ahogy szellemi elődje tette. Talán Budapest egyszer még megéri, hogy újra lesz egy olyan főpolgármestere, aki nem egy sarokban sírdogálva, kamerának pozőrködve várja, hogy a kormány segítsen rajta. Remélhetőleg lesz egyszer egy olyan főpolgármestere a városnak, akinek a fényfestésnél fontosabb, hogy valódi intézkedéseket hozzon, és ne a sajátjai zsebét tömje ki. Egyszer talán Budapestnek lesz egy olyan főpolgármestere, aki nem az SZDSZ „hagyományait” folytatja.
 Szolomayer Balázs
A szerző az Alapjogokért Központ politikai elemzője
www.demokrata.hu