A kevesebb hazatérő vendégmunkás és a szervezettség is véd a járványtól
Miközben Romániában az észak-moldvai Suceava városát és a környező falvakat vesztegzár alá helyezték a növekvő koronavírus-fertőzések és az ennek következtében elhunytak hirtelen megemelkedett száma miatt, addig a több mint nyolcvan százalékban magyarok lakta Hargita megye járványmentes szigetnek számít.
Sólyom Andrea szociológust, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának adjunktusát kérdeztük a székelyföldi helyzetről. – A magyar többségű régióból elsősorban Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Magyarországon vállalnak munkát. A visszatérőkről csak hipotéziseket áll módomban megfogalmazni, megbízható adatok híján. Az egyik, népesebb csoport valószínűleg az lehet, amely főként alkalmi, szezonális munkából tartotta fent magát külföldön, enélkül nem engedheti meg magának az ottmaradást az ottani költségesebb életvitel miatt, ezért visszakényszerül a kibocsátó közegébe. A másik, feltehetően kevésbé népes csoport az, amely megengedheti magának a családegyesítést, felhalmozott anyagi tőkéje, távmunkája következtében – fogalmazott lapunknak a szociológus.
Ami a Hargita megyeiek fegyelmezettségét illeti, Sólyom Andrea azt emelte ki, hogy a többségében vidéki környezetben élő népesség számára talán nem jelent akkora megterhelést a kijárási tilalom, mint a nagyvárosok lakosainak. A hatóságok iránti bizalomra vonatkozó kérdésünkre az egyetemi oktató azt mondta, ez a bizalom általában alacsony mértékű Romániában. Hozzátette ugyanakkor, hogy a helyi hatóságokban valamivel nagyobb mértékben bíznak az emberek, mint a tőlük távolabb eső országos intézményekben.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, igyekeztek az első perctől minél többet kommunikálni a helyi lakossággal, és felhívni a figyelmüket az otthonmaradásra, a rendelkezések betartására, az öregekre való odafigyelésre. – Úgy látom, hogy Hargita megyében mindenki teszi a dolgát, kiemelten az egészségügyi intézmények, amelyeknek ezúttal is köszönöm az áldozatos munkáját. Nagy eredmény, hogy már a csíkszeredai sürgősségi kórházban is zajlik a tesztelés, a Sapientia tudományegyetem kollégáinak segítségével sikerült ezt létrehozni – fogalmazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) önkormányzati politikusa. Barti Tihamér, a Hargita megyei közgyűlés alelnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy kevés teszt készült el a megyéből, ami nehezíti a probléma nagyságának megállapítását. – Romániába több százezer külföldön dolgozó személy jött haza az elmúlt hetekben, akiknek nagyon sok esetben rendezetlen munkaviszonya volt a piros jelzésű országokban – például Olaszország, Spanyolország –, de a hargitaiak nem tértek vissza olyan nagy számban, hiszen nagy többségük rendezett és megbízható munkaviszonnyal rendelkezik kint – tette hozzá az RMDSZ-es politikus.
Közben hétfőn vesztegzár alá helyezték Romániában a rendkívüli állapot idejére a koronavírus-járvány gócpontjává vált Suceava városát.
Pataky István - www.magyarnemzet.hu
Miközben Romániában az észak-moldvai Suceava városát és a környező falvakat vesztegzár alá helyezték a növekvő koronavírus-fertőzések és az ennek következtében elhunytak hirtelen megemelkedett száma miatt, addig a több mint nyolcvan százalékban magyarok lakta Hargita megye járványmentes szigetnek számít.
Sólyom Andrea szociológust, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának adjunktusát kérdeztük a székelyföldi helyzetről. – A magyar többségű régióból elsősorban Németországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Magyarországon vállalnak munkát. A visszatérőkről csak hipotéziseket áll módomban megfogalmazni, megbízható adatok híján. Az egyik, népesebb csoport valószínűleg az lehet, amely főként alkalmi, szezonális munkából tartotta fent magát külföldön, enélkül nem engedheti meg magának az ottmaradást az ottani költségesebb életvitel miatt, ezért visszakényszerül a kibocsátó közegébe. A másik, feltehetően kevésbé népes csoport az, amely megengedheti magának a családegyesítést, felhalmozott anyagi tőkéje, távmunkája következtében – fogalmazott lapunknak a szociológus.
Ami a Hargita megyeiek fegyelmezettségét illeti, Sólyom Andrea azt emelte ki, hogy a többségében vidéki környezetben élő népesség számára talán nem jelent akkora megterhelést a kijárási tilalom, mint a nagyvárosok lakosainak. A hatóságok iránti bizalomra vonatkozó kérdésünkre az egyetemi oktató azt mondta, ez a bizalom általában alacsony mértékű Romániában. Hozzátette ugyanakkor, hogy a helyi hatóságokban valamivel nagyobb mértékben bíznak az emberek, mint a tőlük távolabb eső országos intézményekben.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, igyekeztek az első perctől minél többet kommunikálni a helyi lakossággal, és felhívni a figyelmüket az otthonmaradásra, a rendelkezések betartására, az öregekre való odafigyelésre. – Úgy látom, hogy Hargita megyében mindenki teszi a dolgát, kiemelten az egészségügyi intézmények, amelyeknek ezúttal is köszönöm az áldozatos munkáját. Nagy eredmény, hogy már a csíkszeredai sürgősségi kórházban is zajlik a tesztelés, a Sapientia tudományegyetem kollégáinak segítségével sikerült ezt létrehozni – fogalmazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) önkormányzati politikusa. Barti Tihamér, a Hargita megyei közgyűlés alelnöke fontosnak tartotta megjegyezni, hogy kevés teszt készült el a megyéből, ami nehezíti a probléma nagyságának megállapítását. – Romániába több százezer külföldön dolgozó személy jött haza az elmúlt hetekben, akiknek nagyon sok esetben rendezetlen munkaviszonya volt a piros jelzésű országokban – például Olaszország, Spanyolország –, de a hargitaiak nem tértek vissza olyan nagy számban, hiszen nagy többségük rendezett és megbízható munkaviszonnyal rendelkezik kint – tette hozzá az RMDSZ-es politikus.
Közben hétfőn vesztegzár alá helyezték Romániában a rendkívüli állapot idejére a koronavírus-járvány gócpontjává vált Suceava városát.
Pataky István - www.magyarnemzet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése