Megbukott a svéd nyájimmunitás modell.
A svéd járványkezelési modell a „nyájimmunitásra” épít, vagyis arra a feltételezésre, hogy minél többen kapják el az új koronavírust és gyógyulnak fel belőle, annál többen válnak immunissá a fertőzésre és ezért ebben a közösségben védve lesznek a veszélyeztetett, idősebb lakosok.
Dr. Maria Van Kerkhove egy genfi konferencián elmondta, hogy bár több ország is végez teszteket, amik a felgyógyult páciensek antitest-számát mérik, a WHO azt nem tudta megerősíteni, hogy az antitestek jelenléte immunitást biztosítana a járvánnyal szemben.
Dr. Mike Ryan a WHO vészhelyzeti programjának vezetője hangsúlyozta: Nem biztos, hogy valaki, aki rendelkezik antitestekkel, teljesen védett a betegségtől. Rámutatott továbbá, hogy a tesztek különböző érzékenységűek, és elképzelhető, hogy téves eredményt mutatnak. Ezt egy kínai tanulmány is megerősíti, ami sanghaji betegeket vizsgált és nagyon eltérő antitest-termelést mutatott ki a vizsgálat alanyainak körében, amiből nem lehetett egyértelműen következtetni a fertőzés állapotára.
Koreában 163 esetről jelentették, hogy a meggyógyult betegeket ismét koronavírusos fertőzéssel diagnosztizálták, Kínában pedig március elején kezdték el felfedezni a visszaeső pácienseket, miután egy 36 éves férfi belehalt a fertőzésbe pár nappal azután, hogy az orvosok szerint meggyógyult. A hír szerint Li Liang két hétig volt kórházban, és mindössze enyhe és közepes tüneteket produkált, de röviddel azután, hogy közölték hazamehet, csak két hétig még maradjon karanténban, elhalálozott, ami sok országot megrémített.
Svédország pénteken azt is bejelentette, hogy bár tartja magát korábbi járványkezelési modelljéhez, drasztikusan emelni kívánja az elvégzett tesztek számát. Eddig az országban összesen 75 ezer embert teszteltek, de ezt most akár heti 100 ezerre szeretnék emelni Lena Hallengren egészségügyi miniszter bejelentése alapján. Azon is gondolkodnak, hogy úgy terjesztenék ki a lakosság szűrését, hogy hazavihető tesztkészleteket osztanának ki a svédeknek.
De a tömeges tesztelésről is megoszlanak a vélemények. Ledia Lazeri a WHO magyarországi képviselője például korábban már kijelentette, hogy nincs értelme a teljes lakosságot szűrni, és rámutatott, hogy a hatékony szűrés fontosabb a tömegesnél.
Ez az a teszt, amit laboratóriumi körülmények között végeznek és legmegbízhatóbban tudja megállapítani a fertőzöttséget. A WHO azt tartja optimálisnak, ha minden egyes kimutatott fertőzésre 10 tesztelés jutna, vagyis 10-szer annyit tesztelnének, mint amennyi a regisztrált fertőzések száma. A szervezet továbbá úgy látja, hogy a járvány lecsengésének elejére kész lesz a használható oltóanyag – olvasható a V4NA Hírügynökség honlapján.
www.magyarnemzet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése