Nem sértődtem meg!
Hogy érzi, rehabilitálták?
Nem tudom, miért. Elítéltek?
Nem olyan rég még azt mondta, hogy az ön gondolkodásmódja iránt gyakorlatilag nulla érdeklődés van a Fideszben, és senki nem kíváncsi rá, hogy milyen irányba vinné az országot. Most viszont mintha más lenne a helyzet: a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (EKF) program kormánybiztosa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kutatócsoportjának vezetője, és Orbán Viktor januárban egyértelművé tette, hogy továbbra is számít a munkájára.
Azok a mondatok, amelyeket idéz, kérdésekre adott válaszok, nem pedig panaszok voltak. Mindig örülök annak, ha van olyan feladat, amelyet a Fideszen belül végezhetek.
Pedig sokan félreállított fideszesnek tartják.
Az tény, hogy öt év biztosi tevékenység után alaposan megváltozott belpolitikai helyzet fogadott itthon, máshol vannak ma a hangsúlyok, más a vita lényege – különösen igaz ez most, a koronavírus okozta válságos időszakban. Ehhez képest nagyon szép feladatot kaptam, amiért hálás vagyok. Veszprémért, a szülővárosomért dolgozhatok, ráadásul európai jelentőségű programért felelek.
Amikor lejárt a biztosi mandátuma, beszéltek Orbán Viktorral a hogyan továbbról?
Nem, utoljára tavaly májusban volt négyszemközti találkozóm a miniszterelnökkel. Akkor beszélgettünk az elmúlt öt évről és a jövőről is. Most ezer más, sokkal fontosabb feladata van a kormányfőnek, mintsem hogy velem beszélgessen. Először a járványt kell legyőzni, majd újra kell teremteni a március előtti állapotokat. Ezután kerülhet majd sor arra, hogy az egyes nagyobb kormányzati vállalkozásokat, köztük az EKF-et áttekintsük.
Egyébként milyen a személyes kapcsolatuk?
Jó barátságban vagyunk, nagyon jókat szoktunk hosszan beszélgetni. Amíg biztos voltam, havonta egy-két órát négyszemközt tárgyaltunk stratégiai kérdésekről.
Mit tart az ötéves biztosi pályafutása legnagyobb eredményének?
Sok mindenre vagyok büszke. Az oktatást, a kultúrát, az ifjúságpolitikát és a sportot magába foglaló portfólió, amelyért feleltem, rengeteget gazdagodott az öt év alatt. Elindult többek között az Európai sporthét, megduplázódhat az Erasmus költségvetése – hacsak a mostani helyzet közbe nem szól –, és sikeres kezdeményezés volt a 2018-as kulturális örökségi európai év is. Ezekre mind jó érzéssel emlékszem vissza, akárcsak az elmúlt öt évre – annak ellenére, hogy Magyarországról delegált biztosként sokszor nehéz helyzetben voltam. De ennek nem elsősorban a szakpolitikai területemhez volt köze, hanem az Európai Bizottság vezetése és a magyar kormány között fennálló ellentéthez. Ám lezártam ezt az öt évet, nagyon jó újra itthon lenni.
Nem beszéltem vele azóta, hogy az előző EB mandátuma lejárt. Hogy milyen volt a személyes kapcsolatunk? Egyfelől szívélyes, ugyanakkor Juncker hozzám és a magyar kormányhoz való viszonyát nagymértékben meghatározta, hogy 2014 nyarán Orbán Viktor nemmel szavazott a bizottsági elnöki jelöltségére, és a fideszes képviselők sem támogatták szavazatukkal az Európai Parlamentben. Ez tüske volt benne, végig éreztem. Azért is kaptam ezt a tárcát, mert Magyarországról jöttem. Sok vitánk volt kollégiumi üléseken a magyar jogállamiság és demokrácia állapotával kapcsolatban. Küzdelmesnek bizonyult, de értelmes párbeszédeket lehetett folytatni.
Ezek szerint biztosként mégis képviselhette a saját országát egy adott kérdésben?
Egy biztos hivatalosan sohasem képviselhet nemzeti érdeket, de amikor Magyarország szóba került a kollégiumi üléseken, természetesen megkülönböztetett figyelemmel követték a hozzászólásaimat. Az, hogy 2014 és 2019 között Magyarország ellen sem jogállamisági mechanizmus, sem a hetes cikk szerinti eljárás nem indult el az EB kezdeményezésére, rengeteg vitámba került. Óriási eredménynek tartom, hogy sikerült meggyőzni a biztostársaimat: a magyar demokráciával nincsenek alapvető és rendszerszintű problémák. Amikor az Európai Parlament a kezdeményezésről vitatkozott, maga Frans Timmermans EB-alelnök mondta, hogy nem indokolt a hetes cikk szerinti eljárás elindítása. Az EP a bizottság véleménye ellenére indította el az eljárást.
Nem, soha.
Szalai Laura
A teljes cikk a Mandiner hetilapban olvasható el IDE kattintva.
www.mandiner.hu
Nincs semmilyen fejlemény, amely arra utalna, hogy a magyar
demokrácia bármilyen szempontból is autoriter irányba fordulna –
hangsúlyozza lapunknak Navracsics Tibor. A volt EU-biztost hazatérése
körülményeiről, a Fidesz néppárti tagságáról, belpolitikai ambícióiról
és új feladatáról is kérdeztük.
Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban.
Hogy érzi, rehabilitálták?
Nem tudom, miért. Elítéltek?
Nem olyan rég még azt mondta, hogy az ön gondolkodásmódja iránt gyakorlatilag nulla érdeklődés van a Fideszben, és senki nem kíváncsi rá, hogy milyen irányba vinné az országot. Most viszont mintha más lenne a helyzet: a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (EKF) program kormánybiztosa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kutatócsoportjának vezetője, és Orbán Viktor januárban egyértelművé tette, hogy továbbra is számít a munkájára.
Azok a mondatok, amelyeket idéz, kérdésekre adott válaszok, nem pedig panaszok voltak. Mindig örülök annak, ha van olyan feladat, amelyet a Fideszen belül végezhetek.
Pedig sokan félreállított fideszesnek tartják.
Az tény, hogy öt év biztosi tevékenység után alaposan megváltozott belpolitikai helyzet fogadott itthon, máshol vannak ma a hangsúlyok, más a vita lényege – különösen igaz ez most, a koronavírus okozta válságos időszakban. Ehhez képest nagyon szép feladatot kaptam, amiért hálás vagyok. Veszprémért, a szülővárosomért dolgozhatok, ráadásul európai jelentőségű programért felelek.
Amikor lejárt a biztosi mandátuma, beszéltek Orbán Viktorral a hogyan továbbról?
Nem, utoljára tavaly májusban volt négyszemközti találkozóm a miniszterelnökkel. Akkor beszélgettünk az elmúlt öt évről és a jövőről is. Most ezer más, sokkal fontosabb feladata van a kormányfőnek, mintsem hogy velem beszélgessen. Először a járványt kell legyőzni, majd újra kell teremteni a március előtti állapotokat. Ezután kerülhet majd sor arra, hogy az egyes nagyobb kormányzati vállalkozásokat, köztük az EKF-et áttekintsük.
Egyébként milyen a személyes kapcsolatuk?
Jó barátságban vagyunk, nagyon jókat szoktunk hosszan beszélgetni. Amíg biztos voltam, havonta egy-két órát négyszemközt tárgyaltunk stratégiai kérdésekről.
Mit tart az ötéves biztosi pályafutása legnagyobb eredményének?
Sok mindenre vagyok büszke. Az oktatást, a kultúrát, az ifjúságpolitikát és a sportot magába foglaló portfólió, amelyért feleltem, rengeteget gazdagodott az öt év alatt. Elindult többek között az Európai sporthét, megduplázódhat az Erasmus költségvetése – hacsak a mostani helyzet közbe nem szól –, és sikeres kezdeményezés volt a 2018-as kulturális örökségi európai év is. Ezekre mind jó érzéssel emlékszem vissza, akárcsak az elmúlt öt évre – annak ellenére, hogy Magyarországról delegált biztosként sokszor nehéz helyzetben voltam. De ennek nem elsősorban a szakpolitikai területemhez volt köze, hanem az Európai Bizottság vezetése és a magyar kormány között fennálló ellentéthez. Ám lezártam ezt az öt évet, nagyon jó újra itthon lenni.
A Fidesz halála lenne, ha nem lenne helye a vitának
Jean-Claude Junckerrel milyen viszonyban volt, tartja még
vele a kapcsolatot? Az Európai Bizottság korábbi elnöke a mai napig
aktív, ha Magyarországról van szó.Nem beszéltem vele azóta, hogy az előző EB mandátuma lejárt. Hogy milyen volt a személyes kapcsolatunk? Egyfelől szívélyes, ugyanakkor Juncker hozzám és a magyar kormányhoz való viszonyát nagymértékben meghatározta, hogy 2014 nyarán Orbán Viktor nemmel szavazott a bizottsági elnöki jelöltségére, és a fideszes képviselők sem támogatták szavazatukkal az Európai Parlamentben. Ez tüske volt benne, végig éreztem. Azért is kaptam ezt a tárcát, mert Magyarországról jöttem. Sok vitánk volt kollégiumi üléseken a magyar jogállamiság és demokrácia állapotával kapcsolatban. Küzdelmesnek bizonyult, de értelmes párbeszédeket lehetett folytatni.
Ezek szerint biztosként mégis képviselhette a saját országát egy adott kérdésben?
Egy biztos hivatalosan sohasem képviselhet nemzeti érdeket, de amikor Magyarország szóba került a kollégiumi üléseken, természetesen megkülönböztetett figyelemmel követték a hozzászólásaimat. Az, hogy 2014 és 2019 között Magyarország ellen sem jogállamisági mechanizmus, sem a hetes cikk szerinti eljárás nem indult el az EB kezdeményezésére, rengeteg vitámba került. Óriási eredménynek tartom, hogy sikerült meggyőzni a biztostársaimat: a magyar demokráciával nincsenek alapvető és rendszerszintű problémák. Amikor az Európai Parlament a kezdeményezésről vitatkozott, maga Frans Timmermans EB-alelnök mondta, hogy nem indokolt a hetes cikk szerinti eljárás elindítása. Az EP a bizottság véleménye ellenére indította el az eljárást.
Óriási eredménynek tartom, hogy annak idején
sikerült meggyőzni a biztostársaimat: a magyar demokráciával nincsenek
alapvető és rendszerszintű problémák
Junckernek jó barátja Soros György, gyakran járt is nála. Ön találkozott vele? Nem, soha.
Szalai Laura
A teljes cikk a Mandiner hetilapban olvasható el IDE kattintva.
www.mandiner.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése