Na, ki a magyar?
A Magyar Narancs a minap teret adott Haskó László sebész Nem a sosem volt Nagy-Magyarország lelki vagy testi exhumálása a magyar jövő című provokáló írásának, amelyben lényegében „tébolyult nacionalistának” nevez mindenkit, aki meg mer emlékezni Trianonról – ahogy Pilátus a Krédóba, Karácsony Gergely főpolgármester is úgy került a nacionalista elhajlók közé.
„Igen, igen, kedves ünneplő (sic! – a szerk.) hölgyek és urak!
Nyitott kapukat tetszenek döngetni! A határok eltűntek! Önök, kedves
nacionalista honfitársaink, önök építik ujjá azokat – gyűlöletből. És az
nem szokott jóra vezetni. (…) A határ mindig gyűlölet forrása volt, aki
pedig a határok nélküli Európában gyűlölködik, az hazug csaló.
Durvábban hazaáruló, orbánul: nemzetvesztő.”
Amíg Haskó László elmegy a közértbe új vitriol-patronért, addig sem cáfolom meg hagymázas téveszméit, azt majd elvégezheti a szerző egyik pszichiáter kollégája. Haskó László különben is csak a Magyar Narancs strómanja, kimondatják vele azt, hogy a Trianont „ünneplő” magyarok „tébolyult nacionalisták”.
Tehát minket, magyarokat sértegetnek, megaláznak, beletipornak a becsületünkbe; mégis mi vagyunk az ördögök, a gyűlölködők.
Hiába gondolják egyesek – például a provokáló írásnak helyet adó Magyar Narancs –, hogy mi „nacionalista magyarok” a jó öreg Nemzeti Kaszinóban kubaszivart szívogatva, a szivarvágóval babrálva egész áldott napon azon elmélkedünk, hogy ki a magyar és ki nem, hogy legközelebb kit zárjunk ki a kaszinóból, és kit vegyünk fel tagnak. Sőt, gyűlölködő szeánszainkon a zsebünkből kilóg egy craniométrique, azaz egy koponyamérő is, mert mindenféle ordas eszmék járnak a fejünkben, és akárcsak a dohányzástól, nem tudunk megszabadulni ettől a rossz szokásunktól sem.
De pardon, furcsa, hogy mindig azok mondják, hogy gyűlölködünk és ki akarunk zárni embereket a nemzeti közösségből, akik szavaikkal, megnyilvánulásaikkal, cselekedeteikkel önként zárják ki magukat onnan; akik nemzeti tragédiánk előestéjén durván provokatív, uszító, magyarellenes írásoknak adnak teret. Ha már kaszinó: a nemzetből mi soha senkit nem ballotírozunk ki, megteszik ezt az illetők maguk, önként és dalolva.
Na, Magyar Narancs, ki a magyar?
Pataki Tamás - www.magyarnemzet.hu
Öreg somogyi paraszt, 1910
Volt egyszer egy Magyarország. Szerkesztette: Gerő András-Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke
Balassi Kiadó-Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996, 339. kép.
A Magyar Narancs a minap teret adott Haskó László sebész Nem a sosem volt Nagy-Magyarország lelki vagy testi exhumálása a magyar jövő című provokáló írásának, amelyben lényegében „tébolyult nacionalistának” nevez mindenkit, aki meg mer emlékezni Trianonról – ahogy Pilátus a Krédóba, Karácsony Gergely főpolgármester is úgy került a nacionalista elhajlók közé.
Amíg Haskó László elmegy a közértbe új vitriol-patronért, addig sem cáfolom meg hagymázas téveszméit, azt majd elvégezheti a szerző egyik pszichiáter kollégája. Haskó László különben is csak a Magyar Narancs strómanja, kimondatják vele azt, hogy a Trianont „ünneplő” magyarok „tébolyult nacionalisták”.
Tehát minket, magyarokat sértegetnek, megaláznak, beletipornak a becsületünkbe; mégis mi vagyunk az ördögök, a gyűlölködők.
Hiába gondolják egyesek – például a provokáló írásnak helyet adó Magyar Narancs –, hogy mi „nacionalista magyarok” a jó öreg Nemzeti Kaszinóban kubaszivart szívogatva, a szivarvágóval babrálva egész áldott napon azon elmélkedünk, hogy ki a magyar és ki nem, hogy legközelebb kit zárjunk ki a kaszinóból, és kit vegyünk fel tagnak. Sőt, gyűlölködő szeánszainkon a zsebünkből kilóg egy craniométrique, azaz egy koponyamérő is, mert mindenféle ordas eszmék járnak a fejünkben, és akárcsak a dohányzástól, nem tudunk megszabadulni ettől a rossz szokásunktól sem.
De pardon, furcsa, hogy mindig azok mondják, hogy gyűlölködünk és ki akarunk zárni embereket a nemzeti közösségből, akik szavaikkal, megnyilvánulásaikkal, cselekedeteikkel önként zárják ki magukat onnan; akik nemzeti tragédiánk előestéjén durván provokatív, uszító, magyarellenes írásoknak adnak teret. Ha már kaszinó: a nemzetből mi soha senkit nem ballotírozunk ki, megteszik ezt az illetők maguk, önként és dalolva.
Na, Magyar Narancs, ki a magyar?
Pataki Tamás - www.magyarnemzet.hu
Öreg somogyi paraszt, 1910
Volt egyszer egy Magyarország. Szerkesztette: Gerő András-Jalsovszky Katalin-Tomsics Emőke
Balassi Kiadó-Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1996, 339. kép.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése