A karneváli hangulatot – biztosan a művészi szabadság egyedi értelmezésének köszönhetően – némi siratózene közös danolászásával próbálták megteremteni, de ez is csak addig sikerült, amíg a Hősök teréről elindulva át nem értek az úttesten az Andrássy útra. Az viszont elvitathatatlan, hogy a fura társaságot látván az autósok többsége egyértelműen jelezte számukra, mit is gondolnak a piros-fehér csíkos műanyagszalagot forradalmi jelképükké választó SZFE-felszabadító különítményről, akik legalább sétáltak egy kicsit a nagy egyetemfoglalás közben – láthatóan rájuk is fért a mozgás. Stábunk a helyszínen próbálta megtudakolni a rendezőktől, vajon miért is töltjük karneváli hangulatban szeptember utolsó vasárnap délutánját, de nem kívántak erre az igen bonyolult kérdésre (sem) válaszolni.
A szolidaritást vállaló sétálgatók között több ismerős arcot is felfedeztünk, így a CEU-tüntetőket, a Ligetvédőket és a Gulyás Márton bebörtönzése ellen tiltakozók maroknyi csapatát, akik közül egyikük még szóba is állt velünk, hogy elmondja: nem akar beszélni velünk. Azt azonban megtudtuk, hogy nem tüntetésfüggő, csak szolidáris mindenkivel – bár kérdésünkre válaszolva megtudtuk, hogy az 1956-os forradalmárokkal azért mégsem lett volna az. Kiderült számunkra az is, hogy néhányan egészen biztosan nem tudnak arról sem, hogy egyáltalán miért vannak jelen az eseményen, mint ahogyan arról sem hallottak, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata milyen súlyos szabálytalanságokat tárt fel az SZFE gazdálkodásával kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban egyébként olyan vélemény is elhangzott, hogy ez nem lehet igaz, mert ő nem hallott róla. És ez még nem minden… Érdemes megnézni videós összeállításunkat, igazi csemegét kínálunk Önöknek az SZFE forradalmi gárdistáinak karneváli különítményéről, akik jól láthatóan igen nagy szereptévesztésben vannak.
(Jurák Kata, pestisracok.hu)
Nem bántották őket ,az elme háborodottakat nem is szokás !
VálaszTörlés