Az MSZP csúfos véget ért

 Dicstelen pálya volt ez!

Gyakorlatilag véget ért az MSZP hosszú, több mint harmincéves pályája. Dicstelen pálya volt ez: hazugságban született a párt, és most hazugságtól kísérve dől az összefogásnak nevezett feloldódásba. Az MDF, a Kisgazdapárt, az SZDSZ után újabb politikai erő tűnik el, mert nem talál hangot a választókhoz, az MSZP új vezetői már csak a zsákmányt védik.

Megalakulásának pillanatában tudni lehetett, hogy csak idő kérdése, de kisiklik az új párt vonata. Mert a spontán privatizációnak nevezett országrablás tettesei, az MSZMP közép- és felső vezetéséből született friss tőkés réteg szavakban úgy tett, mintha folytatná az osztályharcot, miközben elégedetten kóstolgatta újonnan szerzett vagyonának gyümölcseit.

Képmutatásból mélyrepülés

Az MSZP körüli súlyos ellentmondás, a képmutatásából adódó feszültség végigkísérte a párt három évtizedét. Még röpködtek a balos jelszavak, a Kádár-nosztalgiára építő megfogalmazások, miközben valójában már a legvadabb neoliberális politikát követék. A 2000-es évek elején pedig a nemzetközi pénzügyi hatalom végleg átvette az MSZP fölötti irányítást, amikor miniszterelnökként soraiba küldte Medgyessy Pétert, akinek csupán 12 százalékos volt a tetszési indexe párton belül. Majd miután nem vált be, nyílt meg az ajtó Gyurcsány Ferenc előtt, akinek már az volt a dolga, hogy „vakarja le a prolikat”, és forduljon egy új közeg, a kisebbségek felé.

 

E paradigmaváltás már látványos politikai árulás volt, amit nem lehetett helyrehozni. Jött a Gyurcsány-beszéd, követte a véres ősz 2006-ban, de ez csak elhanyagolható epizódja lett a párt történetének, az igazi drámát a 2008-as pénzügyi világválság hozta, és hazai hatásainak hanyag és ügyetlen kezelése, amely végül államcsőddel fenyegetett. A kétharmados polgári győzelem 2010-ben világosan megmutatta, mi erről a magyar választók véleménye. Gyurcsányt Bajnai Gordon váltotta 2009-ben, de ez a fajta kármentés már semmilyen eredményt sem hozott az MSZP-nek. És Gyurcsány Ferenc, mintha csak bosszút akart volna állni az EU által kedvezményezett eltávolításáért, önálló pártot alapított, Demokratikus Koalíció néven. Azóta is erősen megosztva ezzel a szocialista érzelmű tábort.

A 2010-es vereség után szánalmas pártelnöki castingok kezdődtek az MSZP-ben, egyre szürkébb győztesekkel. A népszerűség megállíthatatlan zuhanását érzékelve a gazdasági háttérerő szereplői is távolodni kezdtek. Majd szertefutottak a szocialisták legfőbb pénzőrzői is, zsebükben a kasszakulcsokkal.

 

A hajó süllyedni kezdett, és most, legutóbbi kongresszusán koppant oda a tenger fenekéhez. A pártvezetés, amely új programjában különösen nagy súlyt fektet a jogállamiság helyreállítására, még a kongresszus előtt kizárta soraiból a szocialisták Pest megyei szervezeteit. Tóth Bertalan elnök – ma már csak „társelnök” – úgy vélte, hogy ezek a csoportok gyengítenék az esélyeit a tisztújításon, hiszen lehetséges riválisát, Mesterházy Attilát támogatnák. A kizárás mondvacsinált okokkal, apróbb adminisztratív hibák felnagyításával, de mindenképpen törvénytelenül történt, mondta a médiának Fekete Zoltán, az MSZP Pest megyei exelnöke. Mesterházy hívei tüntetést is szerveztek a párt Villányi úti székháza elé, a hatás kedvéért vörös, MSZP-feliratú széldzsekiben. Skandálásaikban a párton belüli demokráciát hiányolták attól a vezetéstől, amely jelszavaiban a demokratikus viszonyok helyreállítását is célul tűzte ki.

Ebből a programból egyébként azt lehet kiolvasni, mintha a párt részben visszafordulna a dolgozó osztály felé, vagy legalábbis egyensúlyt keresne a munkavállalói érdekvédelem és a kisebbségek emberi jogi képviselete között. Olyan hívószavak találhatók a 2022-es választásra készült koncepcióban, mint a tartós fizetés, a bérlakásépítés, a szakmunkás-bizonyítvány, az európai szintű bér, illetve az európai minimálnyugdíj, az európai minimálbér és az európai szintű egészségügyi minimum. A kisebbségeknek pedig esélyegyenlőséget, no meg hogy azok kapnának többet a közösből, akiknek valóban szükségük van rá, de egyenlőség lenne úgy általában is, és persze a szabadság ideje is!!!

Gyurcsány árnyéka

A liberális mintára bevezetett, kvótaszellemű társelnöki felállás, illetve a két társelnök 86 százalékos eredménnyel végzett a szavazáson. Tehát Tóth Bertalan, aki annyi kritikát kapott Szanyi Tibortól cselekvésképtelensége vagy kizárólag egzisztenciális motivációja miatt – Szanyi valahogy úgy fogalmazott, hogy az elnököt csak milliós fizetése érdekli –, a helyén maradhatott. Sőt, most arról beszélt a médiában, hogy eljön majd a negyedik köztársaság ideje, és ez nem egyszerűen demokratikus köztársaság lesz, hanem egyenesen szociális köztársaság!

Nyilván az kelti az erő és a stabilitás érzetét Tóth Bertalanban, hogy a 265 küldöttből 225-en voksoltak az új, Kunhalmi Ágnessel alkotott vezetői duójára. A párt ma hét százalékon áll egyes közvélemény-kutatók szerint. Kérdés, hogy ezzel az eredménnyel miként szólhatna bele az ország irányításába és a viszonyok alakításába. A tavalyi nagy, őszi osztozkodásnak vége, lejátszódtak azok a kegyelmi aktusok, amelyekben több régi szocialista szereplő jól fizető pozíciót kaphatott.

Bár az MSZP tartott most kongresszust, több elemző mégis Gyurcsány Ferencről beszélt a szocialista tisztújítás kapcsán. Ezek a fejtegetések azzal végződtek, hogy akik most kiszorították Mesterházyt a lehetséges elnökök sorából, és akik elbántak a híveivel, azért tették mindezt, hogy zavar nélkül bevihessék a pártot Gyurcsány Demokratikus Koalíciójába. Itt azonban már nem a hagyományos értelemben vett ellenzéki összefogásról van szó, hanem valójában arról, hogy DK integrálja az MSZP-t. Cserébe Gyurcsány biztos befutói helyet kínál a szocialisták krémjének 2022-ben, vagyis Tóth Bertalannak, Kunhalmi Ágnesnek, Molnár Zsoltnak, Harangozó Tamásnak, Hiller Istvánnak.

A globalizmus ügynökei

A Pest megyei szocialisták – akik már rég nem hisznek a gyurcsányi varázslatokban – eközben bírósághoz fordulnak, a kizárásukkal kapcsolatos törvénytelenségek, pontosabban a párt alapszabályának súlyos megsértése miatt. Tóth Bertalan dühében fideszes ügynököknek nevezte őket.

Tény, hogy a nemzetek szuverenitását tagadó globalista erőtér már olyan hatalomszerzési technikákban és forgatókönyvekben gondolkodik, amelyekben csak látszatszerepet kapnak a pártok. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője sem pártokról beszélt, amikor azt javasolta Strasbourgban, hogy a helyreállítási pénzek szétosztása ne a kormány dolga legyen, szóljanak bele az önkormányzatok, a civil szervezetek, a szakszervezetek és így tovább… Ez a háttérerő, ahogy Fekete-Győr András is nyilvánvalóvá tette, nem kormányváltást akar, hanem egy új civilizációs korszakot nyitna. Ez már egy pártok, választott testületek és fórumok, azaz demokrácia nélküli világ képét vetíti előre, ahol a megújított vezetésű MSZP-re az önkéntes halál, az e civilnek nevezett masszában történő feloldódás vár.

 Sinkovics Ferenc - www.demokrata.hu