Soha nem látott mértékben, akár 60 százalékkal is emelkedhetnek jövő év elején a nettó keresetek, ha februárban megkapják a rendőrök a hathavi bónuszt, és a családoknak járó adó-visszatérítés azzal egy időben megérkezik. Ez megdobja az éves átlagot is
– mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A szakember hozzátette:
jelentősen elválhat egymástól a nettó és a bruttó bérek növekedési üteme: az adó-visszatérítés és a 25 év alattiak szja-kedvezménye miatt a nettó bérkiáramlásban hatalmas ugrás várható.
Emellett a minimálbér és a garantált bérminimum – várhatóan – 19 százalékos emelésének köszönhetően a bérdinamika is tovább erősödhet, az idei 9-9,5 százalék után 2022-ben ismét 13-14 százalék fölött növekedhetnek a bruttó keresetek. Az elemző szerint a jövedelmi transzferek hatására az idén és jövőre is 8 százalékkal emelkedhet a bruttó hazai termék. „Tragédia lenne, ha csak 7 százalékkal bővülne idén a magyar gazdaság” – mutatott rá, hozzátéve, hogy erre csak akkor lenne esély, ha ismét lezárásokkal járna együtt a járvány negyedik hulláma.
Átmeneti volt a reálkeresetek júniusi visszaesése
– erről beszélt a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatközlése némi meglepetésre a bérdinamika jelentős lassulását mutatta, emiatt a reálbérek hosszú idő után csökkentek ismét. A KSH júniusi adatai szerint a bruttó átlagkereset 436 300, a nettó pedig kedvezmények nélkül 290 200 forint volt. A szakember szerint hamarosan újra bővülni fog a fizetések reálértéke, ugyanakkor óvatosságra intett a bérstatisztikákra vonatkozóan, amelyek szerinte korlátozottan informatívak a tényleges folyamatokról. Ezzel együtt a bérnyomás jelen van a gazdaságban, már csak a munkaerőhiány miatt is – mutatott rá Török Zoltán.
Suppan Gergely hasonlóan látja, szerinte a júniusi adatokban nem volt meglepetés.
Egyetlenegy dologra vezethető vissza, a tavaly kifizetett egyszeri egészségügyi prémiumok megdobták az akkori adatokat, emiatt a bázis is magasabb lett
– tette hozzá. Hangsúlyozta, ha ettől a számokat megtisztítanánk, akkor ugyanaz a növekedés lenne, mint ami eddig volt. Az elemző szerint a következő hónapokban visszapattan a 8,5–9 százalékos tartományba a béremelkedési ütem. A Takarékbank és a Raiffeisen Bank várakozásai szerint az idén 4 százalék körüli reálbér-növekedésre lehet számítani. Ez jövőre tovább emelkedhet, miután az orvosok bérrendezésének következő üteme mellett szintén január elsején jön az ápolói keresetek utolsó, 30 százalékos emelése. A Takarékbank 9-10 százalék fölötti, a Raiffeisen Bank ettől kisebb, 6 százalék körüli bővülést vár a reálkeresetekben 2022-ben.
Suppan Gergely szerint szerint hosszú távon az inflációs nyomástól sem kell tartani, ugyanis csak az alapanyag- és az élelmiszerárak szálltak el, ez utóbbiakat pedig nem az ár-bér spirál határozza meg. „Brazíliában szárazság van, emiatt a kukoricaárak elszabadultak, de ugyanez látható az életolaj esetében, amely azért drágul, mert a napraforgó- meg a repceárak elszálltak” – emelte ki, hangsúlyozva, hogy elsősorban globális hatások érvényesülnek az áremelkedés során. Ezzel együtt jövőre visszatérhet a 3 százalékos infláció – jelezte a Takarékbank elemzője.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése