A 2022-es választásokhoz közeledve újra bekövetkezhetnek tűrhetetlen provokációk.
Mi az összekötő kapocs a Capitolium január 6-i és a Szabadság téri tévészékház 2006. szeptember 18-i ostroma között? A válasz röviden és egyszerűen: a politikai manipuláció – és abból is a legaljasabb változat. A következőkben nem tudok minden állítást tételesen, jogi precizitással bizonyítani – csak felhívom a figyelmet egy lehetséges összefüggésre.
A hír a következő volt, amiről többek között a Pestisrácok.hu Négyen követtek el öngyilkosságot a Capitoliumot védő rendőrök közül című írása is beszámolt: a washingtoni rendőrség augusztus 2-án, hétfőn erősítette meg, hogy egy huszonhat éves rendőr, Kyle DeFreytag véget vetett az életének, s ezzel négyre nőtt azoknak a rendőröknek a száma, akik öngyilkosok lettek azok közül, akik az amerikai törvényhozás, a Capitolium épületét védték a tömeg január 6-i ostromakor. Nem sokkal korábban tudatta a rendőrség, hogy öngyilkos lett a védők közül Gunther Hashida rendőr. A szörnyű „sorozatot” Howard Liebengood rendőr kezdte el még januárban, aki ötvenegy éves volt, majd néhány héttel később Jeffrey Smith következett.
Néhány hónap alatt tehát a Capitoliumot védő rendőrök közül négyen lettek öngyilkosok, olyan emberek, akiket egyébként helytállásukért a teljes közvélemény és a politikusok is elismertek, és hősnek nevezték őket. Döbbenetes és érthetetlen is: miért lesznek olyan emberek öngyilkosok, akiket egy ország ismer el hősiességükért, hivatástudatukért?
Az előzmény ismert: január 6-án a kongresszus épületében a szenátus a demokrata párti Joe Biden novemberi választási győzelmének hitelesítésére készült, amikor a tömeg megrohamozta a Capitoliumot és többen be is hatoltak az épületbe. Még előtte Donald Trump, akkor még regnáló elnök tartott a hívei előtt beszédet, amelyben felszólította a szenátust és Mike Pence alelnököt, hogy akadályozza meg a hitelesítési folyamatot, mert a választást megítélése szerint elcsalták. Az ostromnak öt halálos áldozata volt.
Következmény: Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke, Chuck Schumer, a szenátusi demokrata frakció vezetője, a demokraták és a balliberális fősodratú média teljes egészében Trumpot tette felelőssé az ostromért és az áldozatokért, ezért vizsgálatok indultak ellene, amelyek a mai napig nem zárultak le. A Twitter és a Facebook pedig egyszerűen letiltotta Trump oldalát – örökre –, azzal az indoklással, hogy Trump elfogadhatatlan módon fellázította az embereket, s a választási eredmények megkérdőjelezésével törvénytelenséget követett el az amerikai demokrácia ellen.
Végeredmény: megkezdődött Trump politikából való végleges kiiktatásának kísérlete.
Megnéztem Trump beszédének videófelvételét, s meggyőződésem szerint a volt elnök egyetlen szóval sem szólította fel a tömeget arra, hogy törvénytelen módon betörjenek a Capitoliumba. Szenvedélyes politikai beszédet mondott, de ehhez minden politikusnak joga van, ha nem lenne, akkor nem beszélhetnénk demokráciáról – ez ilyen egyszerű.
És itt jönnek az „érdekes” tények: a Capitolium védelmét éppen erre a napra rendkívül rosszul szervezték meg. Többek között a Nemzeti Gárda is felajánlotta a segítségét erre a napra, tekintettel a kiélezett politikai hangulatra, és további rendőri erősítések lehetősége is felmerült. Azonban minden ilyen kezdeményezést elutasítottak az illetékes rendőri vezetők, a Capitolium, mondhatjuk, meglehetősen „szegényes” védelmet kapott – éppen ezen a feszült napon. Kicsit érdekes, és nem túl racionális, sőt mondhatnánk ostoba döntés volt ez. Vagy nem is annyira ostoba?
Látni lehetett felvételeket, amelyeken rendőrök terelik, szinte hívják a Capitolium épülete felé a tüntetők egy részét, egy másik felvételen pedig az látszik, hogy a Black Lives Matter mozgalomhoz tartozó aktivisták buszokkal érkeznek az épület elé. Utóbbi felvételek hitelessége nem vehető bizonyosra, ezért nem is erre helyezem a hangsúlyt, hanem az előzőekre, a rendőri biztosítás érthetetlen gyengeségére és felületességére. Szóval hallottam már furcsa véletlenekről, de ez kissé túlmegy azokon.
És akkor most 2006. szeptember 18-a.
Gyurcsány őszödi beszéde szeptember 17-én került nyilvánosságra. Az emberek már aznap este tüntettek a Kossuth téren a miniszterelnök távozását követelve, másnap pedig a tömeg egy része a tévészékházhoz vonult, hogy beolvastassák a követeléseiket, amit nem engedtek meg nekik. Ezek után felhevült csoportok megrohamozták a tévészékház épületét, s a támadók egy csoportja be is jutott az épületbe a Baranya megyei, gyengén felszerelt, felkészületlen, kis létszámú és kétségbeesett rendőrökön áttörve.
A rendőri vezetés, Gergényi Péterrel az élen, végignézte mindezt, s bár a Kossuth téren és a közelben is felkészült és jól felszerelt rendőri alakulatok, kommandósok vártak a parancsra, nem küldték őket a bajtársaik megsegítésére. Ezt a nyugalmazott vezérőrnagy, Ignácz István is teljesen érthetetlennek tartotta. A rendőri vezetés gyakorlatilag magára hagyta a védtelenné vált baranyai rendőrcsoportot. Ez esetben is azt mondom: hallottam már furcsa véletlenekről, de ez (is) kissé túlmegy azokon.
Következmény: Gyurcsány a tévészékház ostroma, az égő autók látványának hatása alatt másnap már szigorú fellépésre szólíthatta fel a rendőrséget a tüntetők ellen, akiket teljes egészében szélsőséges csőcseléknek nevezhetett, akikkel szemben határozottan fel kell lépni. Tehát az őszödi hazudozó erkölcsi magaslatokra próbált emelkedni a tévészékház ostromának hatására, elterelve a saját politikai bűnéről a figyelmet. De milyen brutális áron, könyörgöm! És akkor még nem beszéltünk az október 23-i, szintén brutális rendőrattakokról. (Egyébként Demszky is ennek az ostromnak „köszönhette”, hogy végül az addig a közvélemény-kutatásokban vezető Tarlós előtt végzett a főpolgármesteri választáson, hiszen ugyanúgy „ráülhetett” az ostrom keltette, manipulált tüntetőellenes hangulatra, mint ahogyan Gyurcsány tette.)
A fenti következtetések az én következtetéseim, nem is bizonyíthatók jogi, tényálladék-értelemben, de úgy gondoltam, ne menjünk el minden brutális politikai manipuláció mellett szó nélkül. Mert azért nem most jöttünk le a falvédőről, az Isten szerelmére! Ne térjünk napirendre azonnal minden felett, ami felett nem szabadna csak úgy napirendre térni. „A vizsgálat lezárult, felejtse el?” Igen, tényleg?
A politika nem apácashow, ezt persze tudjuk már jó ideje. De amit a „demokraták” műveltek és amit Gyurcsány művelt, annak következményei elfogadhatatlanok, tűrhetetlenek és megengedhetetlenek. Ezek felett soha ne térjünk napirendre. Mert az ilyen aljas események valójában súlyosan felborítják a napirendet, ha nem is akarjuk tudomásul venni ezt. És arra is számíthatunk, hogy a 2022-es választásokhoz közeledve újra bekövetkezhetnek olyan manipulációk, amelyek 2006-ban Budapesten, illetve 2021-ben Washingtonban megtörténhettek.
Fricz Tamás
A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója
Megjegyzések
Megjegyzés küldése