Az ötvenes évek kommunista terrorját idézte meg Karácsonyék tévés produkciój.
Az ellenzéki szavazók döntését volt hivatott segíteni a múlt vasárnapi miniszterelnök-jelölti vita. El kell ismerni, a műsor rendkívül élvezetes volt, hiszen mindazok, akik nézői vagy hallgatói voltak, egy fantasztikus időutazáson vehettek részt. Az ötvenes évek legendás négyes fogatát (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József) megelevenítő ellenzéki miniszterelnökjelölt-jelöltek – akik a XXI. század elvárásainak megfelelően fogatukat egy nővel kibővítve ötös fogattá fejlesztették magukat, de egyelőre LMBTQ-személlyel és színes bőrűvel még nem erősítették a soraikat – kedélyes egyetértésben adtak rákosista válaszokat a mai magyar közélet különböző kérdéseire.
Az ATV stúdiójába varázsolt, hamisítatlan ötvenes évekbeli hangulatban Jakab Péter adta meg az alaphangot, aki bejelentette, hogy miniszterelnökké választása esetén egy hét alatt börtönbe fogja küldeni Polt Pétert, ami még rákosista tempóval sem kis teljesítmény, hiszen Mindszentyvel is másfél hónapig bíbelődtek, mire sikerült életfogytiglanra ítélni, igaz, az még 1949-ben volt. Persze, mert Mindszentynek rendeztek legalább egy kirakatpert, annak nyilván volt egy kis időigénye, 2022 után azonban ilyenekkel nem kell majd bajlódni, ugyanis Karácsony Gergely megmondta, hogy „nem érünk rá arra, amíg végigmennek a bírósági eljárások”.
Ez már nem is ötvenes évek, hanem ötvenes évek advanced level (Karácsony kedvéért: az advanced level azt jelenti angolul, hogy haladó szint), amikor látszatbíróságokra és látszattárgyalásokra sincsen már szükség, a miniszterelnök egy személyben bíró is, és kénye-kedve szerint küld börtönbe általa kiszemelt embereket. Ez ellen a sajátos jogállami megoldás ellen Márki-Zay és Fekete-Győr sem tiltakozott, sőt úgy kontráztak Jakabnak és Karácsonynak, mint cigányprímásnak a brácsás. Egyedül Dobrev Klára nem nyilatkozott meg a témában, neki ezen a téren nincsen szüksége különösebb imázsépítésre, hiszen róla köztudott, hogy Apró Antal unokájaként génjeiben hordozza a koncepciós perek sikeres menedzseléséhez szükséges tudást. Összességében egyik miniszterelnök-jelöltről sem lehetett eldönteni, hogy miniszterelnöknek készül vagy vérbírónak, persze nem biztos, hogy valóban el kell tudni dönteni, hiszen az általuk vizionált Magyarországon a kettő nem feltétlenül válik el egymástól.
A jelöltek tovább fokozták a hangulatot a magyar történelemből jól ismert és sokunk családja által személyesen is megszenvedett vagyonelkobzás belengetésével. Itt is Karácsony vitte a prímet, aki bejelentette, hogy az első héten „utasításomra az adóhivatal zárolni fogja mindenkinek a bankszámláját, akik az elmúlt években a közpénz terhére gazdagodtak”.
Ha jól értjük, ez alapján zárolva lesz a bankszámlája csaknem félmillió mezőgazdasági termelőnek, mintegy százezer turisztikai szolgáltatónak, a különböző gazdaságfejlesztési és vidékfejlesztési programok keretében pályázati támogatást elnyert vállalkozásoknak, az adókedvezményben részesülő gyermekes családoknak, továbbá mindazoknak, akik csokból építkeztek, lakásfelújítási, energetikai korszerűsítési vagy autóvásárlási támogatást vettek igénybe. Vagyis több millió embernek. Merthogy ők mindannyian „a közpénz terhére gazdagodtak”. Nem is beszélve az öt miniszterelnök-jelöltről, akik szintén közpénzből hordják haza a milliókat – Jakab például havi hatot. Erre még a jelölteknek barátilag alákérdezgető Simon Andrásnak is elkerekedett a szeme (lehet, hogy hozzá is jutott a közpénzből?), de Karácsony, némileg ugyan feszengve, és műanyag keretes szemüvege mögül zavartan pislogva megnyugtatta, hogy a miniszterelnöki utasításra történő bankszámlazárolás egyáltalán nem feszegeti a jogállamiság kereteit, ő például egészen pontosan meg tudja határozni, hogy mely az a kör, akiknek a bankszámláját zárolni kell. További érveléssel nem bajlódott, annak a biztos tudatában, hogy az Európai Uniónak is elég lesz majd, ha ő ezt egy személyben meghatározza.
És ha mindez nem lenne elég, a jelöltek megígérték „az alkotmányos rend helyreállítását”. Ez egészen pontosan úgy nézne ki, hogy miután Dobrev Klára a két kezét széttárva, széles mosollyal az arcán kimondja, hogy „az alaptörvény alkotmányellenes”, Márki-Zay mindjárt az első héten elő is áll az új alkotmánnyal, ami nyilvánvalóan egy széles körű társadalmi egyeztetésen alapuló, konszenzusos javaslat lesz. Az senkit nem zavar, hogy az alaptörvény per definitium nem lehet alkotmányellenes, mivel az alaptörvény maga az alkotmány, és az sem, hogy kétharmadot el nem érő többség esetén Dobrev Klára mondásának pont annyi jogi relevanciája van, mintha Pista bácsi a disznóól takarítása közben megpihenve, két slukk között mondaná ugyanezt. Szó se róla, ez is haladó szint, hiszen azt még Rákosiék sem engedték meg maguknak, hogy az alkotmánynak nevezett 1949. évi XX. törvényt ne megfelelő számú képviselő szavazza meg az akkori Országgyűlésben.
Az alaptörvénnyel kapcsolatos nagy mondások azonban nem merültek ki ennyiben. A jelöltek teljes egyetértésben úgy nyilatkoztak, hogy ők nem fognak az alaptörvényre esküt tenni. Ehelyett – néhány nappal később, egy Facebook-bejegyzésben, miután szóltak neki, hogy jogi nonszensz volt, amit a műsorban összehordott – Karácsony megígérte, hogy még eskü előtt módosítják a közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényt, és egyáltalán nem zavarta, hogy ezt mindaddig nem módosíthatják, amíg le nem tették az esküt. Karácsony nemcsak arra képtelen tehát, hogy kikecmeregjen a 22-es csapdájából, de még azt sem veszi észre, hogy egyáltalán belekeveredett. Dobrev egy kicsit fifikásabb, ő módszeresen készít fel bennünket arra, hogy majd trükközni fognak, amit persze enélkül is tudunk, hiszen a férje már 2006-ban megmondta, hogy kormányzás helyett „trükkök százaival” zsonglőrködtek.
Dobrevnek egy egészen kidolgozott koncepciója van arra, hogy hogyan lehet feles többséggel hatályon kívül helyezni a kétharmados alkotmányt, és mint azt az Info Rádió Aréna című műsorában is kifejtette, „Vörös Imre volt alkotmánybíró nagyon izgalmasan, sok példával fogja tudni elmagyarázni” ezt. Hát igen, Vörös Imre egyik legkedvesebb tanítványa volt annak az Eörsi Gyulának, aki 1956-ot követően a több száz embert halálra ítélő politikai különbíróságok rendszerét kidolgozta, és akinek a politikai különbíróságai szintén nagyon izgalmasan, sok példával tudták elmagyarázni, hogy miért volt hiba részt venni az 1956-os szabadságharcban.
Ilyen izgalmas, sok példával alátámasztott alkotmányozási folyamatra számíthatunk tehát a Vörös Imrével megtámogatott Dobrev Klárától. Vagy Karácsony Gergelytől. Vagy Jakab Pétertől, Márki-Zay Pétertől, Fekete-Győr Andrástól.
Ha egyáltalán eljutunk odáig.
Mert erős a gyanúm, hogy az, amire alkotmányozás kapcsán készülnek, kimeríti az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása büntető törvénykönyvi tényállását. És könnyen lehet, hogy akkor majd nem Polt Péter kerül börtönbe, hanem ők. Polt Péter ugyanis valószínűleg egy kicsit felkészültebb jogász, mint az öt Rákosi-epigon együttvéve. Úgyhogy: Hajrá, fiúk, lányok!
Felföldi Zoltán
A szerző közgazdász, politológus
Megjegyzések
Megjegyzés küldése