Ez nem semmi!
Az egykori úttörő, KISZ- és Demisz-vagyon volt a célkeresztben. Íme a DK-s politikus szövevényes céghálózata – írta meg a Mandiner. A lap olyan céghálót fed fel, amely közvetetten és közvetlenül is a DK alelnökének érdekeltségeihez tartozott vagy tartozik jelenleg is.
Varju László igen aktív a közéletben, leggyakrabban persze pártelnöke, Gyurcsány Ferenc mellett bukkan fel. Így volt ez már a rendszerváltoztatás idején is, amikor is mindkettőjüknek szinte egy időben indult el a politikai, vállalkozói karrierje. Részt vettek a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ); illetve az azt „elviekben” utódló Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) alapításában; majd a kilencvenes években Varjunak és Gyurcsánynak szinte egyenes út vezetett az egykori állampárt utódszervezetéhez, az MSZP-hez – írta meg a Mandiner.
Amint azt számtalan eset, cikk is bemutatta már: a KISZ és a Demisz berkein belül halmozódott fel az a know how (üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret), melynek segítségével a fennmaradó pártállami vagyont át lehetett menteni a magán-, majd a piaci szférába.
A KISZ, a Demisz, valamint a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) vagyonelemeinek (törvénytelen) átemelése nem transzparens, a public state (mindenki által látható, demokratikusan felépülő állam) által ellenőrzött folyamat volt. A háttérben meghúzódó manipulációk miatt kifejezőbb a deep state (általános bürokráciába ágyazódott, érdekcsoportok által kivitelezett) machinációiról beszélni.
Több mint véleményes vagyonfelélés
1990-ben járunk, ekkor jött létre a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány (NGYIA) – olvasható a Mandiner cikkében.
Az interneten is fellelhető dokumentum alapján került át az Alapítványhoz az egykori KISZ-, Demisz- és MÚSZ-vagyon jelentős része.
Öt évre rá már a Horn-kabinet által alapított Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) gondoskodott a még mindig jelentős ingatlanállományról, amelynek célja úgyszintén a „Magyar Köztársaságban élő gyermekek és fiatalok egyéni is közösségi aktivitásának támogatása, az érdekükben és értük cselekvők együttműködésének szolgálata, a cselekvési lehetőségek feltételeinek bővítése” volt.
1995-öt követően azonban mindezeknek szöges ellentéte történt. Támogatások, lehetőségek bővítése helyett az NGYIK-hez került gyermekeket és a fiatalokat megillető vagyon maradékának kiárusítása zajlott, amely akkor kezdődött újra,
amikor a Közalapítvány kuratóriumi elnöke Varju László volt.
Az áron alul értékesített üdülők, fiktív költségek elszámolása, az ellenőrzés hiánya az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) is feltűnt; a visszaélések miatt pedig büntetőfeljelentést tett.
1995. január 1. és 1999. június 30-a közötti időszakot ellenőrző ÁSZ-jelentésben többek között szerepel, hogy az NGYIK felállását követően egy tizenegy fős kuratórium koordinálta a vagyonértékesítési munkákat; egy évre rá e grémium döntött a három évre szóló szakmai stratégiáról és a Közalapítvány gazdasági stabilitásának pénzügyi tervéről; és e testület határozott arról is, hogy a hátrahagyott ingatlanokat a gyermek és ifjúsági célokat közvetlenül vagy közvetetten szolgáló csoportokba sorolják. A dokumentum kitér arra a Talent Kft.-re, amelyet a kuratórium bízott meg azzal, hogy – évente bővülő ingatlankörrel – kezelje és működtesse az NGYIK vagyonát.
Erről bővebben ide kattintva olvashat.
Itt vannak Varju elv- és üzlettársai
2000-ben viszont megváltoztak a Talent Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonosi viszonyai. A Profil Projekt Kft. huszonnégy, míg az újonnan belépett (de szintén felszámolt) EMREX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. hetvenhat százalékos részesedéssel rendelkezett a cégben.
Később az EMREX Kft. tulajdonviszonyai (Varju elv- és üzlettársai között) is módosultak, mert amíg Németh Gyula részesedése harminc százalékra csökkent, addig Fendrik Béláé hetven százalékra nőtt. Nem sokkal később megint változtak az arányok; tulajdonos lett Csányi Zoltán hetven százalékkal, majd Németh Gyula és Csányi egyenlő arányban osztozkodtak a cégen. Végül Csányi helyére Szabó Ákos lépett – írja a Mandiner.
2003 és 2006 között pedig az EMREX Kft. fele részben tulajdonló Németh lett a Talent Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezetője.
Hogyan működött a vagyongazdálkodás?
Az ÁSZ-jelentés megállapítása szerint például a győri Aranypart Hotel eladására vonatkozó adásvételi szerződést az 1998. november 30-i határidővel szemben alig három hét leforgása alatt, június 8-án megkötötték. A kontraktus szerint az ingatlan 110 millió forint plusz áfa értékben kelt el.
De mint az ugyancsak az ÁSZ-jelentésben olvasható, az Aranypart Hotel nyilvántartási értéke 1995. december 31-én (és a Kuratórium 1998. májusában hozott határozata alapján) 256 millió volt; az NGYIK 1999. augusztus 30-án kelt tanúsítványa szerint pedig 253,4 millió.
A Mandiner cikke szerint egy, a kuratórium felé ez év december 3-án jelzett észrevétel alapján a győri ingatlanra vonatkozó korábbi, szakértő cég által készített értékbecslést egy másik cég „aktualizálta” az értékesítést megelőzően, ám ezt többszöri írásos és szóbeli kérés ellenére Varju László kuratóriumi elnök nem mutatta be.
Probléma volt ugyancsak, hogy az adásvételi szerződés hetedik pontja alapján a kontraktus érvényességi feltétele az volt, hogy a kuratórium e jogügyletet határozattal fogadja el. Ilyen azonban nem történt.
Így, az Ász-ellenőrzés szerint a hotel fele áron történő értékesítése során a Közalapítvány indokolatlan vagyonvesztést szenvedett el.
Hogyan működött ez pár évvel később?
A győri Aranypart Hotelhez hasonlóan érdekes utat járt be a Hotel Révfülöp Ifjúsági és Sporthotel. Az ingatlan volt az NGYIA, de a jogutód NGYIK kezében is, ám e létesítmény később az NGYIK volt kuratóriumi elnökéhez,
a DK jelenlegi alelnökéhez köthető vállalkozói köröknél landolt.
A Mandiner szövevényes céghálózatáról szóló cikke ide kattintva olvasható.
Mást vártatok a répa csépelő náci-komcsitól !
VálaszTörlésHelyesbítek csutka répa csépelő !
Törlés