Zelenszkij kérdőre vonta Magyarországot

Mit képzel ez az ember?

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-csúcsértekezlet után az EU-csúcson is felszólalt péntek este; a beszédét hivatalos oldalán, angol nyelven is közzétette. Ebben megköszönte az unió Ukrajnának nyújtott segítségét, de egyúttal kritikát is intézett a blokknak, mondván: az EU túl későn foganatosított szankciókat Oroszországgal szemben. Az elnök szerint

ha az EU korábban lép és megelőző módon lép fel Oroszországgal szemben, az oroszok nem támadták volna meg Ukrajnát. 

– Legalábbis senki sem tudhatja biztosan, hogy mi történt volna – fogalmazott. Kritikával illette Németországot is, mégpedig az Északi Áramlat 2 gázvezeték túl késői elgáncsolása miatt. Mint fogalmazott, végső soron hálásak az orosz projekt bukásáért, de ha ez előbb megtörténik, Oroszország nem tudott volna gázválságot előidézni Európában.

 

Zelenszkij beszédében elkezdte sorolni azokat az országokat, amelyek szerinte maradéktalanul Ukrajna mellett állnak. 

Egyesével „értékelte” az uniós államok ukrán háborúhoz való hozzáállását. Franciaországnak és Németországnak – a NATO-légtérzár és az energiaügyi szankciók tekintetében szkeptikus államoknak – azt vetette oda, hogy bízik benne, később teljes mellszélességgel Ukrajna oldalán állnak majd.

Az ukrán elnök Magyarországnak több időt szánt felszólalásában, Orbán Viktort meg is szólította, és arra kérte, hogy az ország döntse el, melyik oldalon is áll a konfliktusban. Zelenszkij a cipők a Duna-parton budapesti holokauszt-emlékművet hozta fel példaként, mint mondta, járt ott, látta a tömegesen a folyóba lőtt embereknek állított emléket. Azt a lényegében porrá lőtt ukrajnai várossal, Mariupollal állította párhuzamba. 

– És ti hezitáltok, hogy elfogadjátok a szankciókat vagy sem? Ti hezitáltok, hogy átengedjétek a fegyverszállítmányokat vagy sem?

– kérdezte a kormányfőtől, kijelentve, hogy most nincs idő habozásra.

Az ukrán elnök beszédének végén Németországot is újra megszólította, és azt mondta Olaf Scholz kancellárnak: reméli, a legfontosabb pillanatban végül a németek is az ukránok mellé állnak majd.

Beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor a találkozót követően kijelentette, hazánk megfontolta az energiaszektort érintő szankciók lehetőségét, de azt végül elutasította, tekintettel arra, hogy Magyarországon a gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, az olajnak pedig több mint hatvan százaléka. – A szankció azt jelentené, hogy a magyar gazdaság pillanatok alatt lelassul, majd megáll –  szögezte le. A fegyverszállítmányokat illetően Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke megerősítette: Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat, és nem küld fegyvereket Ukrajnába. – Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik – tette hozzá.

Arról, hogy a tagállamok megosztottak az energiaszektort érintő büntetőintézkedések ügyében, s ennek az EU-csúcsra érkező országvezetők is hangot adtak, itt írtunk részletesen.

Borítókép: Az ukrán elnöki sajtóhivatal által közreadott és a Facebook közösségi oldalon megjelentetett képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél Kijevben 2022. március 15-én reggel. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóhivatal

www.magyarnemzet.hu