Gettószózat

Az Apró-villa az 1944-es nyilas-hatalomátvételig egy zsidó üzletember tulajdona volt, majd Dobrev nagypapáé, Apró Antalé lett.

Szenvedélyes bejegyzéssel emlékezett meg a budapesti gettó felszabadulásának évfordulójáról Dobrev Klára a minap. Mint írja, az évforduló „alkalmat nyújt arra, hogy figyelmeztessük magunkat: bennünk van a lehetőség arra is, hogy nagyszerű tettekkel írjuk bele magunkat a világtörténelem legragyogóbb lapjaira, de itt van körülöttünk az ördög is, amely a lehető legrosszabbat tudja kihozni az emberekből.”

Személyes példát a „nagyszerű tettekkel” kapcsolatban nem említ (gondolom, azok híján), ami viszont a körülöttünk sündörgő ördögöt illeti, bátran odabiggyeszthette volna férjeura nevét, mint aki „a lehető legrosszabbat tudja kihozni az emberekből”. Klárikából is. Azt is javasolja Gyurcsány Ferenc felesége, hogy „soha többé rasszizmust!” Ezzel mélyen egyetértünk, már csak az nem érthető, hogy Dobrev Klára Demokratikus Koa­líciója miért ölel a keblére olyan pártot, amely harsányan zsidólistázik, judapestezik meg Duna-parti cipőkbe köpköd?

 

Kicsit beárnyékolja Klárika magasztos sorait, hogy azok alighanem a szemlőhegyi Apró-villa dolgozószobájában születtek. Abban a pazar épületben, amely az 1944-es nyilas-hatalomátvételig bizonyos Sebestyén Aladár zsidó üzletember tulajdona volt, Szálasiék bukása után pedig – mintegy jogfolytonosan – a kommunistáké, jelesül a sztárbolsevik Dobrev nagypapáé, Apró Antalé lett.

Ebből a zsidó villából kitekintve van igazán akusztikája Klárika fennkölt gettószózatának.

„Ha őszinte ez a megrendülés – írja egy kommentelő –, akkor a Gyurcsány–Dobrev család nyilván hamarosan kiköltözik a zabrált villából, visszafizeti Láriferi privatizált milliárdjait, majd szépen megkezdi a fegyházévtizedek letöltését.”

Borítókép: Dobrev Klára (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Pilhál György - www.magyarnemzet.hu