Milliárdos értéket meghaladó vagyont foglalt le a közelmúltban a nyomozó hatóság a Cseh Katalinék botrányában meggyanúsított személy érdekeltségeinél – tudta meg a Magyar Nemzet. A férfit még tavaly ősszel gyanúsította meg a NAV költségvetési csalással azt követően, hogy nyilvánosságra került: a momentumos politikus családi vállalkozása és az azzal összejátszó cégek gyanús körülmények között jutottak több milliárd forintnyi uniós pénzhez.
Már több mint félmilliárdos adócsalással gyanúsítja a Cseh Katalinékhoz köthető uniós botrány érintettjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.
Ismert, a Magyar Nemzet tavaly ősszel számolt be arról, hogy a NAV munkatársai az ügyben egy gyanúsítottat már kihallgattak, aki információink szerint a Cseh család cégéhez kapcsolható egyik vállalkozás tisztségviselője.
A főügyészség megkeresésünkre most közölte: „A nyomozó hatóság az ügy gyanúsítottjával közölt tényállást kiegészítette, és ez alapján őt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette helyett már különösen jelentős (ötszázmillió forintot meghaladó – a szerk.) vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítja. A gyanúsított a gyanúsítás változása ellen panaszt jelentett be, amit a Fővárosi Főügyészség elutasított.”
A vádhatóság lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a gyanúsítás kiegészítésének közlésével egyidejűleg a nyomozó hatóság az esetleges vagyonelkobzás biztosítása érdekében – milliárdos összeget meghaladó értékben – vagyontárgyak lefoglalásáról is határozott.
Ahogy azt már számos alkalommal megírtuk, Cseh Katalinék cégügyeivel 2021 nyarán az Anonymus álarcos alak leleplező anyagai után kezdett foglalkozni a sajtó, az adóhatóság pedig költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást.
A nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a céghálózathoz tartozó vállalkozások bűncselekménygyanús körülmények között pályáztak és nyertek el 4,8 milliárd forintot. A NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat gazdasági társaságból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós tendereit. A nyomozók megállapították, a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre.
Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is. A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság munkatársai azt valószínűsítik, hogy a hálózat cégei tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. A nyomozók feltárták: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s többször ugyanazokat a számlákat tüntették fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.
Az ügyben a magyar hatóság több külföldi jogsegélykérelmet is kibocsátott.
A megkeresett országok közé tartozott Litvánia, Lengyelország és Csehország is. Utóbbi két országból már megérkeztek a válaszok: a lengyel szervek által küldött dokumentumot értesülésünk szerint még elemzik az illetékesek, a cseh jogsegéllyel kapcsolatban pedig már korábban megírtuk, hogy annak kiértékelése megtörtént, és a Prágai Kerületi Ügyészségtől kapott információk a gyanút erősíthetik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése