Újabb megtorlást helyeztek kilátásba.
Moszkva meg fogja torolni az oroszok megölésére buzdító felhívásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában.
Peszkov arra reagált, hogy Mihajlo Podoljak ukrán elnöki hivatali tanácsadó a héten ismételten ilyen tartalmú kijelentést tett a médiában, azt hangoztatva, hogy Kijev célja a maximálisan kemény előrenyomulás maximális számú orosz megölésével.
A szóvivő megjegyezte, hogy Podoljak nem úttörő az ilyen felhívások terén, hasonló nyilatkozatok az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka és az ukrán biztonsági tanács tagjai részéről is elhangoztak.
„Nem lehet az oroszokat gyilkossággal fenyegetni.
Az oroszoknak ezért büntetniük kell, és mi ezt meg is fogjuk tenni” – hangoztatta.
Peszkov kifejezte reményét, hogy az efféle megnyilatkozások külföldön megkapják a megfelelő minősítést. Megjegyezte: a nyugati parlamenti képviselők de facto gyilkosoknak küldenek segélyt.
A szóvivő az RT orosz állami televízió arab nyelvű adásának úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna ellen elkezdett „különleges hadművelet” a Nyugat elleni háborúként folytatódik, mert szerinte Kijev nem akar, nem vágyik és nem képes szuverén álláspont kinyilvánítására, és Washington diktálja neki, hogy mit tegyen.
Peszkov azt hangoztatta, hogy az Ukrajna demilitarizálására irányuló hadművelet célja „sokban teljesült”, mert csökkentette Kijev saját fegyverkészletét.
Erre reagálva Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán haditechnika, hadiipar és karbantartó kapacitás gyakorlatilag valóban megsemmisült, és ebből a szempontból a demilitarizálás valóban megtörtét, és Ukrajna számára a keleti területi elleni „agresszió” folytatását csakis nyugati fegyverszállítások teszik lehetővé.
Leszögezte ugyanakkor, hogy ezzel nem fejeződött be az Oroszország részének nyilvánított régiók „felszabadítása” és „a nácitlanítás”.
A Kreml szóvivője azt RT-nek azt mondta, hogy a NATO-országok a fegyverszállítással a konfliktus részesévé válnak, ami Oroszországot „határozottabb intézkedések alkalmazására” kötelezi.
Putyint idézve hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának biztosított fegyverek hatótávolságának növekedésével párhuzamosan szélesedik az „ütközőzóna”, vagyis az a távolság, amellyel Oroszországnak el kell távolítania az ukrán hadsereget a saját területéről.
Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint a NATO-országok beavatkozása a konfliktusba bonyolultabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi a helyzetet, de nem befolyásolhatja az események általános kimenetelét.
A szóvivő azt ígérte, hogy Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet”, és el fogja érni céljait, le fogja zárni a háborút, amelyet a „kijevi rezsim” 2014-ben elkezdett.
Szergej Ordzsonikidze volt ENSZ-főtitkárhelyettes, egykori orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Kijev a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok parancsára utasított el kategorikusan minden megállapodást.
Mint mondta, Washingtonnak nem arra volt szüksége, hogy Ukrajna demilitarizált és semleges ország legyen, hanem hogy harcoljon Oroszország ellen.
Az Európai Unió az Ukrajnának szánt fegyverszállítások gyorsítását tervezi – mondta Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért és ipari fejlesztésért felelős biztosa a Le Parisien című francia napilapban megjelent interjúban.
„Fokozzuk az erőfeszítéseinket a lőfegyverek és lőszerek Ukrajnába szállítására. Ez egy nagy intenzitású háború, amelyben a(z új fejlesztésű) fegyverek döntő szerepet játszanak” – fogalmazott Breton.
Hozzátette: Brüsszel egy éven belül egymillió nagy kaliberű fegyvert és lőszert kíván eljuttatni Ukrajnába.
Kijelentette továbbá, hogy Ukrajna „felgyorsított uniós integrációjának” útja – a különböző szakaszok betartása mellett – „visszafordíthatatlannak tűnik”.
Ukrajna brit nagykövete a CNN-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: a Nyugatnak nagyon, nagyon komolyan kell vennie azt, hogy Oroszország atomfegyvereket telepít Beloruszba. Moszkva szerint a nyugati erők tehetnek róla, hogy 16 hónappal a háború kitörése után atomháborús veszély fenyeget, mert Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is urántartalmú fegyvereket küldenek a frontra. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában ismét felszólította a háborúzó feleket a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére.
Nagyon, nagyon komolyan kell venni Vlagyimir Putyin atomfenyegetését – közölte Ukrajna londoni nagykövete a CNN-nek adott interjúban, amelyről az Index számolt be. Vadim Prisztajko szerint Belarusz felfegyverzése a nemzetközi megállapodások megsértése és a Nyugat zsarolására tett kísérlet.
Moszkva másként látja
Moszkva álláspontja szerint az orosz nukleáris fegyverek Fehéroroszországba szállítása csupán válaszlépés volt arra, hogy Nagy-Britannia után az Egyesült Államok is urántartalmú fegyvereket ajánlott fel Ukrajnának.
A fehérorosz elnök a hét elején jelentette be, hogy megérkeztek az első orosz atomrakéták Belaruszba. Aljakszandr Lukasenka hangsúlyozta: ezek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira – vagyis óriási pusztításra képesek.
London még márciusban döntött arról, hogy urántartalmú lövedékeket ad Kijevnek.
Vlagyimir Putyin akkor figyelmeztetett: ha a nyugat nukleáris komponenst (uránt) tartalmazó fegyvereket telepít Ukrajnába, Oroszország megteszi a szükséges és arányos válaszlépéseket. Az orosz elnök most beváltotta ígéretét.
Csakhogy közben az Amerikai Egyesült Államok is beszállt a nukleáris fegyverkezésbe, amivel tovább nőtt a háború eszkalációjának veszélye.
A Fehér Ház – a britekhez hasonlóan – urántartalmú lőszerekkel segítheti Ukrajnát.
„Az urán rendkívül mérgező, az ilyen típusú fegyverek néhány másodperc alatt képesek bármit megsemmisíteni” – fejtette ki Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1-en. „A nehézfém az urán – aminek a sűrűsége majdnem a duplája az óloménak, vagyis majdnem kétszer olyan nehéz, mint az ólom –, egy fémdárda a lövedéken belül, az egész energiáját a lőszernek ez veszi fel, ezért iszonyatosan gyors. Úgy kell elképzelni, hogy lövedék [típusától függően] nagyjából 1400–1800 métert tesz meg másodpercenként (a levegőben)” – magyarázta a szakértő.
Európában háborús pszichózis van
A háborús helyzet egyre súlyosabb – fogalmazott Orbán Viktor pénteki interjújában a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint a háborúnak nincs megoldása a harctéren, a tűzszünet és a béketárgyalások állnak a világ érdekében.
„Két atomnagyhatalom urántartalmú lőszereket akar bevetni Magyarország szomszédjában, néhány száz kilóméterre a magyar határtól. Ebből láthatjuk, hogy a helyzet minden korábbinál súlyosabb” – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban.
Új kockázatokat jelent az uránnal ellátott fegyverek bevetése az ukrajnai háborúban, és erre Magyarországnak is fel kell készülnie – mondta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Horváth József emlékeztetett Orbán Viktor pénteki rádióinterjújára: a magyar miniszterelnök az úgynevezett gyengített, vagy szegényített uránnal felszerelt fegyverekre utalt, amelyeket az Egyesült Államok tervez átadni Ukrajnának.
A szakértő azt mondta, hogy
ezek az anyagok az atomerőművek dúsított uránjának melléktermékeként jönnek létre. Az Egyesült Államoknak ebből akár több százezer tonna is a rendelkezésére áll, és az ezekkel felszerelt fegyvereket korábban már az Öböl-háborúban, illetve a délszláv háborúban is bevetették
– tette hozzá.
Ha ilyen szegényített uránnal felszerelt lövedékkel kilőnek egy harckocsit, radioaktív anyagok is a levegőbe kerülhetnek, és azoknál, akik ezt a porral kevert anyagot belélegzik, jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki daganatos betegség – ismertette a fegyver egészségügyi kockázatait Horváth József. Ezen fegyverek alattomos és rendkívül veszélyes hatásai miatt is „kapta fel a fejét a világ” arra, hogy ezeket ismét bevethetik – jegyezte meg.
A szakértő szerint
az ukránoknak éppen ezért kellene megfontolniuk, hogy elfogadják-e ezeket a felajánlott fegyvereket, mivel elsősorban Ukrajna területén okoznának komoly károkat.
Elmondta azt is: joggal feltételezhető, hogy atomhatalomként az oroszok is rendelkeznek több százezer tonnányi ilyen anyaggal, vagyis ők is képesek lehetnek ezzel felszerelt fegyvereket gyártani. Ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy a mostani háborúban vetettek-e már be ilyen fegyvereket.
Horváth József beszélt az úgynevezett kazettás bombákról is, amelyeknek a használata elvileg tiltott, de a hírek szerint az oroszok már bevetették az ukrajnai háborúban. Ezek a pusztító fegyverek többszörös robbanótöltettel vannak ellátva és miután ledobják őket, több kisebb robbanóegységre esnek szét, majd késleltetve is végeznek pusztítást a gyalogsági erőknél vagy akár a lakókörnyezetben is – ismertette.
Kitért arra:
orosz részről is történnek a nukleáris technikához kötődő „megkérdőjelezhető” cselekmények.
Emlékeztetett arra, hogy már Fehéroroszországban állomásoztatják a taktikai atomfegyverek első eszközeit. Az orosz nyilatkozatok szerint azonban – tette hozzá – ezeknek a használatára csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország területét éri fenyegetés. Horváth József véleménye szerint ugyanakkor ez akár az a bizonyos „fogadjisten” is lehet, amelyet korábban Orbán Viktor említett.
Tény – mondta Horváth József – hogy ezzel az oroszok néhány száz kilométerrel közelebb vitték a NATO-hoz, illetve a nyugat-európai stratégiai célpontokhoz ezeket a robbanófejeket. Szerinte ez ugyanakkor demonstratív lépésnek tekinthető. A háború eszkalációja felé mutat, de nukleáris összecsapás lehetőségét nem jelenti – tette hozzá.
Értékelése szerint jelenleg tehát elsősorban nem az atomháborúhoz, hanem a háború kiszélesedéséhez vagyunk közel.
Emlékeztetett azokra a tervekre, hogy ha az ukrán hadsereg stabilitása meginogna, a NATO lengyel vagy baltikumi katonákat vagy zsoldosokat dobna át ukrán területre.
A következő hetek eseményei befolyásolják majd, hogy Oroszország atomhatalomként mennyire érzi magát beszorítva, hiszen ha a stabilitása kerülne veszélybe, nem habozna a nukleáris fegyvereket bevetni – összegzett a biztonságpolitikai szakértő.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése