Ezt olvassák el!
A legtöbb bejelentés eddig Miskolcról érkezett, de földmozgást jeleztek Vásárosnaményból, Hajdúnánásról, Sárospatakról is.
Borsod-Abaúj-Zemplén-szerte földmozgást éreztek a helyiek, elárasztották az ezzel kapcsolatos posztok a közösségi oldalakat.
Sárospatakról, Sátoraljaújhelyből és a Bodrogközből is többen jelezték, hogy megmozdult a szekrény, a csillár és volt aki alatt az ágy, vagy a forgószék is imbolygott.
Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere közösségi oldalán közölte, hogy az Android Earthquake Alerts System adatai alapján a szlovákiai Homonnától 19 kilométerre 4,5-es erősségű földrengés történt, melyet Sátoraljaújhelyen is lehetett érezni.p>
Mint írta, tudomása szerint az ijedtségen kívül más nem történt – olvasható a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei hírportál, a Boon cikkében.A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának közleménye szerint október 9-én, helyi idő szerint 20:23 perckor 5,2-es magnitúdójú földrengés keletkezett Szlovákiában, Kassától északkeletre, kezdeti becslések szerint 10 km-es mélységben.
A földmozgást több magyarországi településen is érezték, de károkról eddig nem érkezett bejelentés a katasztrófavédelemhez.
Megmozdult a föld Miskolcon is
Többen észlelték a jelenséget, amely többeknél riadalmat is okozott.
Hétfőn este lepték el bejegyzések a közösségimédiát, azzal kapcsolatban, hogy Miskolcon földrengést észleltek a város több pontján. A posztokhoz özönleni kezdtek a kommentek, volt aki azt írta, hogy minden csillár mozgott a lakásukban és a kutyáik is megijedtek. Olyan is akadt, aki azt írta, hogy a Győri kapu városrészben „a frász jött rá”. Többen az Avason is érezték a rezgéseket, amely nagyjából pár másodpercig tartott, de olyanok is írtak, akik semmit nem észleltek a jelenségből – olvasható a Boon cikkében.
Mi állhat a szlovák-lengyel határ közelében kipattant földrengés hátterében?
A ma esti szlovákiai földrengés a fő tektonikai lemezek határán elhelyezkedő Nyugati-Kárpátokban pattant ki kb. 10 km mélységben. Az előzetes eredmények szerint a rengés egy feltolódásos (kompressziós) szerkezet mentén történt, ahol a feltolódás vagy egy KÉK-, vagy egy ezzel ellentétes irányú NyDNy- dőlésű vetősík mentén ment végbe.
A rengés helye a Pienini-szirtöv mentén volt, ami elválasztja egymástól a Külső- és Belső-Kárpátokat.
A tektonikai vonal szintén elválasztja az afrikai eredetű AlCaPa tektonikai lemezt, a tőle ÉK-re elhelyezkedő Európai Táblától és az annak DNy-i szegélyét képző Transz-Európai Szutúra Zónától (TESZ). Az összenyomódás és a feltolódás hajtóereje ebben az esetben is az a tény, hogy az Afrikai kőzetlemez, és annak északi előőrse az „Adriai-tüske” folyamatosan É-i irányba sodródik és ütközik a stabil Európai Táblával, ami folyamatos feszültség felhalmozódást okoz.
A régióban várhatóak további utórengések
– közölte a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma Facebook-bejegyzésében.
A rengéseket ezen az oldalon lehet nyomon követni.
Borítókép forrása: ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium
Megjegyzések
Megjegyzés küldése