Jön a nagy kamatvágás!
A hazai infláció 3,7 százalékra csökkent februárban, így a Matolcsy György vezette jegybank Monetáris Tanácsának újból lehetősége nyílik egy kamatvágásra. A lépést a bőrünkön érezzük majd, ugyanis hosszú távon az alapkamat befolyásolja a hitel- és betéti kamatok alakulását, minél alacsonyabbra szabják, annál olcsóbbak lehetnek a hitelek, de a gazdasági növekedést is élénkíti a bérek hízlalása mellett.
A hét legfontosabb eseménye kétségkívül az MNB kedd délutáni kamatdöntő ülése lesz, mely komolyabb árfolyammozgást okozhat a forint piacán – jelezték a lapunknak nyilatkozó meghatározó hazai szakértők, akiket arra kértünk, hogy mondjanak előrejelzést a Monetáris Tanács következő kamatdöntéséről.
A lapunknak nyilatkozó elemzők túlnyomó többsége szerint 75 bázisponttal vághatja az alapkamatot a jegybank,
amely így a jelenlegi 9 százalékról 8,25-re csökkenne. Voltak azonban, akik ennél óvatosabb, 50 bázispontos kamatvágást tartanak valószínűbbnek. A 9 megkérdezett szakértőből mindössze egy jelzett előre 50 bázispontos kamatcsökkentést, és ketten 100 bázispontost.
A beérkező adatok és a külső környezet alakulása tehát márciusban is lehetővé tenné a nagyobb, 100 bázispontos kamatvágást. A „piaci stabilitási megfontolások” azonban egyértelműen szűkítik az MNB mozgásterét
– világított rá lapunknak Trippon Mariann.
A CIB Bank vezető közgazdásza hozzátette, hogy az EU-val kapcsolatos
feszültségek nem tűntek el teljesen, a költségvetés helyzete, illetve a
gazdaságpolitikai különböző területei között kialakult egyre hangosabb
ellentétek – bár az elmúlt napokban elcsitultak – rontják az ország
kockázati megítélését. Ez pedig meghatározó részben a forint árfolyamában csapódott
le az elmúlt hetekben. Amíg februárban a hazai fizetőeszköz árfolyama
stabilizálódott (az euró-forint kurzus jellemzően a 385-389 közötti
sávban mozgott), érdemi alulteljesítés a régiós társakhoz képest nem
mutatkozott, addig
február végét követően az árfolyam kritikus közelségbe került a 400-as szinthez, és régiós tásaihoz viszonyítva is egyértelműen gyengén teljesített a forint.
Azóta
korrekciót látunk az árfolyamban, de a kurzus így is 390 felett ragadt. A
szakértő szerint előre tekintve nem maradhat fenn tartósan a 75
bázispontos lépésköz, ahogy haladunk előre az évben egyre kisebb léptékű
egyedi kamatcsökkentésekkel operálhat a jegybank.
Mindenki a jegybank üzeneteire figyel
Varga Zoltán,
az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint is 75 bázispontos
lesz a kamatvágás mértéke, viszont sok múlik viszont a jegybanki
kommunikáción is, elsősorban azokra az üzenetekre kell majd figyelni,
melyekkel a várható további kamatpályára utalnak.
Molnár Dániel,
a Makronóm Intézet szenior elemzője ezzel szemben egy még óvatosabb, 50
bázispontos kamatvágásra számít a keddi ülésen, figyelembe véve, hogy a
jegybank kommunikációjában az utóbbi hetekben szigorúbb hangnemre
váltott, és igyekezett hűteni a piaci várakozásokat.
Nyeste Orsolya,
az Erste Bank elemzője szerint a februári 100 bázispont után most picit
óvatosabb lesz a Monetáris Tanács, és csak 75 bázisponttal vág ismét. A
fundamentális kép ugyan lehetővé tenné a 100 bázispontot továbbra is –
hiszen az infláció kisebb pozitív meglepetésre a célsávban maradt
februárban is, nagyot lassult a maginfláció, illetve márciusban és
áprilisban is várhatóan 4 százalék körül marad az éves ráta. A kockázati
megítélésünk azonban – leginkább belső okoknak köszönhetően - sokat
romlott az elmúlt hetekben a szakértő szerint.
Tardos Gergely,
az OTP Elemzési Központjának vezetője szerint a márciusi döntéssel
kapcsolatban az a kérdés, hogy mennyire siet a jegybank. A februári
döntés után ugyanis érdemben rosszabb helyzetbe került, hiszen a
középtávra várt kamatcsökkentés mértéke jelentősen csökkent, miközben az
árfolyam ismét a 400-as szintet ostromolja. „Mi 75 bázispontos
kamatcsökkentést várunk, de az 50 bázisponton sem lepődnénk meg, hiszen a
hitelesség általában kifizetődik a monetáris politikában” – fogalmazott
a szakértő. Az év közepére így pont 7 százalék alá, az év végéig pedig 6
százalékra csökkenhet az alapkamat, de a kockázatok felfelé mutatnak. A
piac ezúttal megosztott az 50-75 bázispontos lépések között, a
hozamgörbe pedig 50 bázispontos vágással konzisztens.
A 100 bázispontos kamatvágás is benne van a pakliban
Török Zoltán,
a Raiffeisen Bank vezető elemzője 100 bázispontos kamatcsökkentésre
számít, de jelentős esélyt lát arra is, hogy ennél kisebb lesz a
kamatcsökkentés mértéke. „Abban az esetben mégis a 100 bázispontos
vágásnak van szerintem a legnagyobb valószínűsége, ha addig a forint nem
gyengül, és az MNB határozott útmutatást tud adni a második negyedéves
kamatpályáról” – fogalmazott a szakértő.
Kiss Péter,
az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is 100 bázispontos
kamatvágást vár. A szakértő szerint külső kockázati környezet alapvetően
nem változott meg az előző döntés óta, ráadásul a legutóbbi Fed döntés
utáni kommunikáció inkább javított rajta. Az előző ülés óta érkezett jegybanki jelzések
és előremutatás megteremtették az alapját még egy 100 bázispontos
vágásnak, ami feltehetőleg idén az utolsó lesz. Áprilistól alacsonyabb
mértékű, 50 bázispontos vágásokra számít az Amundi. „Ha nem romlik
nagymértékben a hangulat a meghatározó hazai eszközöknél a keddi
döntésig, akkor 100 bázispontos vágás jöhet, szigorúbb kommunikációval
párosítva”.
Virovácz Péter, az ING
szenior közgazdásza 75 bázispontos kamatcsökkentésre számít. „Egy ennél
nagyobb kamatvágás ugyanis vélhetően meglepetést okozna a piaci
konszenzushoz képest, ami a forintot ismét gyengíthetné.
Viszont ezt a kalkulált kockázatot a jelenlegi árfolyamszintek mellett aligha éri meg vállalni, hiszen túl közel van a lélektani és technikai szinteknek számító 400-403-as árfolyamsáv.
Ha
ezen átbillennénk, az igen nehéz helyzetet teremthetne a monetáris
politika számára. Amennyiben már a kamatdöntés előtt átlépnénk a 400-as
lélektani határt, úgy nem kizárt, hogy végül egy forgatókönyvön kívüli
meglepetéssel, csupán 50 bázispontot vágva reagál a jegybank,
megpróbálva ezzel stabilizálni a forint árfolyamát”.
Balog-Béki Márta,
az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője szerint a márciusi kamatdöntő
ülésen a Monetáris Tanács visszatér a korábbi 75 bázispontos kamatvágási
tempóhoz. „A februári inflációs adatok lehetővé teszik a jegybank
számára a megkezdett kamatcsökkentés folytatását, azonban azzal
számolunk, hogy az év elején látott dezinfláció már nem folytatódik. A
következő hónapokban ismételten fokozatosan emelkedhet az infláció éves
mértéke, továbbá az EU-val
kapcsolatos politikai súrlódások, a forint gyengülése, a geopolitikai
feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is
körültekintő monetáris politikát indokolnak”.
Az év végére 5 százalék fölé kúszhat az infláció
Trippon
Mariann szerint az infláció elmúlt hónapokra jellemző meredek csökkenő
trendje a közeljövőben kifullad, a 4 százalék alatti szint nem
fenntartható.
Prognózisunk szerint az év során egy viszonylag széles sávban ingadozhatnak a beérkező adatok, decemberre viszont nagy valószínűséggel újra 5 százalék fölé kúszik a pénzromlás éves üteme
– fogalmazott a CIB Bank vezető
közgazdásza, aki szerint ez az összes többi tényező mellett érdemben
korlátozza a jegybank mozgásterét. Egy olyan helyzetben ugyanis, amikor a
világ nagy jegybankjai pozitív reálkamattal operálnak, a hazai
reálkamatnak is pozitív tartományban kell maradnia. Még ha csak
minimális pozitív reálkamattal kalkulálunk, az irányadó ráta akkor sem
lehet alacsonyabb, mint 5,5 százalék a szakértő szerint.
Az
MNB-nek emellett a piaci stabilitás megőrzése érdekében egy elfogadható
szintű kamatprémiumot kell kínálnia nem csak a fejlett központi
bankokhoz, de a régiós jegybankokhoz viszonyítva is. A piac jelenlegi
várakozása szerint év végére a Fed irányadó
kamata 4,5 százalékra süllyedhet, míg régiónkban a lengyel alapkamat
5,5 százalékon állhat. Nehezen elképzelhető ez alapján, hogy a hazai
alapkamat érdemben 5,5 százalék alatt legyen. Különösen, mivel a külső
környezet a nagy jegybankok kamatpályájától eltekintve is hordoz magában
kockázatokat (geopolitika, energiahordozóárak stb.), miközben a magyar
gazdaság kockázati megítélése rendkívül törékeny.
A következő hónapokban tehát minden valószínűség szerint lassabb fokozatra kapcsol az MNB, sőt kedvezőtlen piaci folyamatok esetén átmenetileg, vagy akár hosszabb időre meg is állhat a monetáris kondíciók normalizálásával
– mondta Trippon,
megjegyezve, hogy ha „minden jól alakul”, és sem a makrogazdasági
folyamatokban, sem az MNB által kiemelten figyelt külső és belső
tényezőkben nem következik be negatív változás, év végére a jelenlegi 9
százalékos szintről 6 százalék környékére süllyedhet az irányadó
kamat. „Optimista forgatókönyvünk 5,75 százalékos irányadó rátával
számol, amennyiben azonban bármilyen sokk érkezik, az MNB a lazítási
ciklus leállítására kényszerülhet ennél akár jóval magasabb szinten is”.
Korábbi
cikkünkben körbejártuk, hogy a kamatkülönbözet fokozatos csökkenésével
egyre kisebb a forint vonzereje a külföldi befektetők számára, mely az
elmúlt hónapokban erős támaszt nyújtott az árfolyamnak. A carry trade
pozíciók további leépülése várható. Elemzésünket ide kattintva olvashatja el.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése