Magyar Pétertől továbbra is kíméletlen bírálatokra, a hatalom megszerzését célzó gátlástalan és durva támadásokra lehet számítani.
Olcsó hatásvadászat az, amit Magyar Péter bemutat a kamerák előtt, és most nem arra gondolok, hogy valamelyik éjszakai szórakozóhelyen fiatal lányok lábai alatt csúszik-mászik. Politikai tevékenységének fontos részévé tette a hibák bemutatását, amivel olyan látszatot kelthet, mint egykor Volodimir Zelenszkij egy ukrán szappanoperában, ahol a „nép szolgáját” alakította.
Magyar Péter jelenleg azzal szolgálja a magyar népet, hogy részt vesz az árvízvédelmi munkálatokban, ami kétségkívül szimpatikusabb tevékenység, mint mondjuk Putnokon szidalmazni a miséről kijövő hívőket. Emlékszünk, májusban a gyanútlan putnokiak éppen arrafelé vonultak, ahol ő kampányolt − hol másutt, mint a templom közelében? Akkor az elhaladók között volt Putnok fideszes polgármestere is, akihez Magyar többek között ezt a hangos kérdést intézte:
„Hogy mer a templomba menni, polgármester úr?” Azzal pedig minden határt átlépett, amikor szinte őrjöngve kiabálta a menet résztvevőinek: „Szégyelljék magukat mind, hogy ilyen embert követnek, és templomba mennek!”
A Tisza Párt elnöke ezúttal lapátol, homokzsákokat tölt, vagyis azt teszi, ami természeti katasztrófával fenyegető vészhelyzetben minden normális politikustól elvárható. Igaz, ezt teszi az ellenzéki pártok jó néhány prominens szereplője és maga Orbán Viktor miniszterelnök is.
A politikai vezetőknek ez a fajta megmozdulása jó érzésekkel tölti el az embert, mert azt látja, hogy a szembenálló felek végre egy irányba húznak, s nem egymás ócsárlásával foglalkoznak. Ha ehhez katasztrófaveszély kell, annak persze nem örülünk, de a mai időkben egy ilyen összefogás már nagy eredménynek számít.
A nagy árvizek pusztításait azonnal megérezzük, az elöntött települések, utak és erdők sokféle tragédiával szembesítenek bennünket. Vannak olyan veszélyek is, amelyek sokkal pusztítóbbak az árvizeknél, csak mivel távolinak tűnnek, ezért nem érezzük a bőrünkön. Ilyen veszély például az illegális migránsáradattal járó bűnözési hullám. Ez még nem ért el hozzánk, de látjuk, hogy mit okoz ott, ahol már megjelent. A németeknek nemrég elegük lett: felébredtek a kómából, megrázták magukat és bevezették a határellenőrzést, hogy kiszűrjék a törvénytelen behatolókat.
Magyar Péter dicséretes módon lapátolja a homokot, de tudjuk, hogy Brüsszelben már lepaktált az Európai Néppárt vezetőivel, azzal a társasággal, amely teljes mellszélességgel beállt a tömeges migrációt támogató, Európa hagyományos nemzeti, etnikai és kulturális rendjét megbontó globalista erők mögé.
Márpedig, ha nálunk is ezek győznek, az minden természeti katasztrófánál súlyosabb helyzetet teremt hazánkban, amelynek 1100 éves államiságára, nyelvére és kultúrájára joggal vagyunk büszkék.
Egy pillanatra se tévesszük szem elől, hogy a Tisza Párt homokot lapátoló elnöke ezeknek a szövetségese. Amikor végre tesz valami hasznosat, s ezzel önmagát fényezi, akkor valójában azoknak a malmára hajtja a vizet, akik a magyar nemzet ellenségei, akik azon mesterkednek, hogy ne csak az ideológiák szintjén, hanem ténylegesen is kihúzzák a talajt a magyarok lába alól. Ezek az erők a pénzzel megvehető politikusokat kedvelik, azokat, akik kilóra megvásárolhatók, majd engedelmes bábokként hajlandók elárulni saját nemzetüket és honfitársaikat. Ilyen politikusok vezetik ma az Európai Unió országainak többségét, s ebbe a klubba akarnak minket bekényszeríteni azok a Brüsszelbe rohangászó ellenzékiek, akik kígyót-békát kiabálva támadják Orbán Viktort és a magyar kormányt.
A Tisza Párt elnöke végső soron nem Magyarország érdekeit szolgálja. Hazánknak ugyanis eminens érdeke az a fajta függetlenség és szabadság, amely az EU keretein belül is megilleti a tagországokat, s amelynek megnyirbálásán gőzerővel dolgozik Brüsszel.
Magyar Péter markolhatja a lapátot nyakig sárosan, mondhatja a kamerába, hogy nem repül a strasbourgi plenáris ülésre, mert fontosabb számára a homokzsákok pakolása, de azért ne engedjük megtéveszteni magunkat. Amikor elvonul az ár, és ismét lehet hőmérőkkel rohangászni kórházakban, felkeresni lepukkant épületeket, bemutatni rosszul működő szolgáltatásokat – ilyenek sajnos mindig voltak és lesznek −, akkor az elnök úr ott fogja folytatni, ahol abbahagyta.
A pillanatnyilag legnépszerűbb ellenzéki politikustól persze nem várható, hogy elismerje az Orbán-kormány nehéz körülmények között végzett, gyakran „baráti tűz” által sújtott munkájának számos eredményét. Tőle továbbra is kíméletlen bírálatokra, a hatalom megszerzését célzó gátlástalan és durva támadásokra lehet számítani.
Ezt várják tőle azok a brüsszeli héják, akik eddig is sokat tettek Magyarország megbüntetéséért, s akik abban bíznak, hogy nálunk is végrehajthatnak egy, a lengyelekéhez hasonló fordulatot.
Bánó Attila - www.magyarnemzet.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése